Őszinte megtérés
„De még most is így szól az Úr:
Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; böjtöléssel is, sírással is,
kesergéssel is.És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg
az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra
és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.”
(Jóel könyve 2. fejezet 12-13. vers)
Valláskutatók,
teológusok, lelkészek, gyülekezetek világszerte kutatják annak okát, hogy miért
van az, hogy a kereszténység egyre kevésbé vonzó a XXI. század embere számára.
Bizony,
jómagam is sok emberrel találkozom, akik csalódásukat így fogalmazzák meg;
Minden egyház egyforma, hirdetik a szeretetet, az elfogadást, s közben szidják
a másikat a háta mögött! Dolgozzak keresztény vállalkozónál? Inkább dolgozok
egy ateistánál, az legalább becsületesen időben kifizeti a béremet, stb.
S
valóban, tanításaink sokszor, csak üres szavakként csengenek, akárcsak az
írástudóké, kikkel kapcsolatban Jézus azt tanácsolta; "Annakokáért amit
parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő
cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem
cselekszik." (Máté 23:3)
Ennek
fényében, mai igénk sem külső változásra „ruha megszaggatásra” hív bennünket,
hanem a „szív szerinti” megtérésre, melyet nem hangzatos hitigazságok
ismételgetése bizonyít, hanem a krisztusi viselkedés.
Egy
apró falucskában volt egy asztalos, aki italozó és verekedő ember hírében állt.
Mindemellett pedig kuncsaftjait is rendszeresen megrövidítette. Egy nap aztán
valami különös dolog történt. Ivócimborái hiába várták a kocsmában, csak nem
jött. Helyette egyszer csak szomszédja toppant az ivóba és azt kiabálta; - Az
asztalosunk megtért! Az asztalosunk megtért!
Az
kizárt dolog - mondták a többiek - miből gondolod, hogy valóban megtért és
nemcsak megjátsza? - Mert ma kértem szabjon nekem három egyméteres lécet a
kerítésemhez. S mikor hazaértem, lemértem és milliméterre pontosan egyméteresek
voltak.
Így
hív Jézus téged is szívbeli megtérésre: „Nem ti választottatok engem, hanem én
választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és
gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az
Atyától az én nevemben, megadja néktek. Ezeket parancsolom néktek, hogy egymást
szeressétek.” (Ján.15:16-17)
