Kételkedni, vagy hinni?

„Isten ígéretét nem vonta kétségbe hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni.”

Pál levele a Rómaiakhoz 4:20-21

Ábrahám hite sokunk számára példa lehet. Olyan dologban hitt, ami emberileg lehetetlennek tűnt. Isten azt ígérte neki és feleségének, Sárának, hogy idős koruk ellenére (100 és 90 évesek) gyerekük születik.

Sokszor mondjuk azt, ha valami elhangzik, hogy „elhiszem”. Legtöbbször azonban csak az van mögötte, hogy elhisszük, mert egyértelmű, mert látjuk a bizonyítékokat. De elhinni azt, ami nem egyértelmű, amire nincsenek bizonyítékok, nem könnyű. Hinni akkor is, amikor minden az ellenkezőjére utal.

Nemrég elvesztettük gitárunkat. Amikor felfedeztük, hogy nincs, és gondolkodni kezdtünk hangosan, mit is kell ilyenkor tenni, rendőrségre menni vagy esetleg máshol jelenteni, kisfiunk megszólalt: „Én tudom, hova kell ilyenkor fordulni. Istenhez!” Imádkoztunk és kértük Istent, juttassa vissza hozzánk elveszett gitárunkat.

Ha ész érvekkel végiggondoljuk, kevés a valószínűsége, hogy olyan ember találta meg, aki tudja, hova kell bevinni, vagy elég becsületes ahhoz, hogy ne adja el, hanem visszajuttassa a gazdájához. Lehet-e ilyen esetben kételkedés nélkül hinni abban, hogy Isten meghallgatja imánkat? Hiszen megígérte: „Kérjetek és adatik néktek!”

Ábrahám hitt. Emberileg nézve nála sem volt több esélye a dolognak, de hitt. Ő is végiggondolta az ész érveket: túl idősek már ahhoz, hogy gyerekük szülessen (1Mózes 17:17). De nem engedte, hogy ez a gondolat felülírja a barátjába vetett bizalmát. Hitte, hogy Isten megteszi, amit ígért.

Több nap telt el. Ahányszor a gitárra gondoltam mindig ez az ige jutott eszembe. Lehet, hogy azért nem kaptuk még vissza, mert kételkedtünk abban, hogy visszakerülhet hozzánk? Vagy Istennek más terve van?

Isten nem ígérte azt, hogy nem ér minket baj, és azt sem mondta, hogy minden úgy fog történni, ahogy mi azt elgondoljuk, és esetleg imában kérjük. De azt megígérte, hogy velünk lesz minden nap a világ végéig (Máté 28:20), odafigyel ránk, és meghallgatja imáinkat, amennyiben azok javunkat szolgálják. Sokszor nem értjük, miért válaszol bizonyos kérésekre, másokra pedig nem, azonban ez nem is a mi dolgunk. A mi részünk ebben a kapcsolatban az Ábrahám által mutatott út: hinni a lehetetlent, és teljesen bizonyos lenni abban, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni.

Kételkedünk benne? Nincs olyan ember, akinek időnként ne lennének kételyei. Kérjük Istent, űzze el őket, és töltse be helyüket erős hittel! Ő megteheti. Számára nincs lehetetlen!