Hű és hűtlen
„Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki
a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is.”
Lukács 16:10.
Az értelmező szótár szerint:
Hű = kitartóan
megbízható személy, aki nem hagyja cserben a másikat.
Hűtlen, aki megszegi
az adott szavát, felelős közösségét a vele érzelmileg közeli kapcsolatban álló
személlyel, közösséggel vagy dologgal, amihez vállalt kötelezettségei kötik;
ígéretét meg nem tartó; a rábízott dolgokat elhanyagoló, vagy magának
eltulajdonító.
Túrmezei Erzsébet gyönyörű versét szeretném ma megosztani
veled, aki az Isten iránti hűségét és elkötelezettségét így fogalmazta meg:
Túrmezei Erzsébet
Ma!
Holnap talán az ajkam néma.
Hogy ne maradjak
szerető szóval
senki adósa;
úgy szóljak még ma.
Holnap talán merev a lábam.
Segíts, Megváltóm,
hűséges szívvel
szüntelen veled
járni a mában.
Holnap talán karom se mozdul.
Ma szent örömmel
úgy tegye dolgát,
mint a Te szolgád
itt s a síron túl.
Holnap tán a szívem is hallgat.
De ma hirdesse
minden verése:
Áldom, Megváltóm,
mentő hatalmad.
A tegnapot befödte véred.
Tied a holnap.
Nekem csak mám van.
Segíts hűséggel
ebben a mában szolgálni néked!
Holnap talán az ajkam néma.
Hogy ne maradjak
szerető szóval
senki adósa;
úgy szóljak még ma.
Holnap talán merev a lábam.
Segíts, Megváltóm,
hűséges szívvel
szüntelen veled
járni a mában.
Holnap talán karom se mozdul.
Ma szent örömmel
úgy tegye dolgát,
mint a Te szolgád
itt s a síron túl.
Holnap tán a szívem is hallgat.
De ma hirdesse
minden verése:
Áldom, Megváltóm,
mentő hatalmad.
A tegnapot befödte véred.
Tied a holnap.
Nekem csak mám van.
Segíts hűséggel
ebben a mában szolgálni néked!
