A megbocsátó Jézus
- Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit
cselekszenek.
Azután sorsvetéssel osztozkodtak ruháin."
Lukács evangéliuma 23:34
Az emberiség történetének legmélyebb és legmagasabb pontja. Az emberiség legnagyobb hibája volt Isten Fiát kivégezni, Isten pedig a legnagyobb ajándékot adta azzal, hogy bemutatta a Fiában, hogy ennyire szeret bennünket, hogy meghalni is kész értünk.
Utolsó mondatában nem átkot szórt, hanem bocsánatot adott. Azoknak, akik még csak nem is igényelték, és nem is tudták, hogy bocsánatra lenne szükségük.
| A SZERETETBEN ISMERTELEK MEG (Páskulyné Kovács Erzsébet) A szeretetben ismertelek meg abban a forró, égő lázban, abban az isteni vágyakozásban, ahogy kerestél. Addig ismeretlen voltál nékem, csak kerülgetett képzeletem, megrajzoltam magamnak képed, próbáltam formát adni néked, de nem sikerült. S mert láttad, vágyom tudni, ki vagy: megfejtetted előttem önmagad. A végtelen ég kéklő mezején egy csillag indult el énfelém. Megállt fölöttem, s néztem ott azt a remegő, fénylő csillagot: és közben történt valami velem. - A szívemben kettéhasadt az élet, jászol formája lett a mélyedésnek: és fájni kezdett bennem a bűn. - Majd egy kereszt lett a tátongó résben, s ott láttam szörnyű szenvedésben vonagló, véres, könnyes arcod: ott vívtad értem a harcot, hogy megismerjelek. - Most már tudom, ki vagy, milyen a lényed: minden képzeletem semmivé lett. Ilyet gondolni sem tudtam, mertem, én ilyen érzést még nem ismertem. Rád csodálkozom, és sírva kérdem, hát ilyen Istenem vagy nékem? Aki jászlon, kereszten, véres halálon át jöttél, hogy megismerjelek: megtanuljam, milyen szereteted? | ||
