Miért pont én?
„Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt, hanem azért, mert szeret benneteket az ÚR, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett. Ezért hozott ki benneteket az ÚR erős kézzel, és ezért váltott ki a szolgaság házából, Egyiptom királyának, a fáraónak kezéből.”
Mózes 5. könyve 7:7-8
„Mért pont én?” – tesszük fel a kérdést ha valami baj, de akkor is ha valami megtiszteltetés ér.
Miért és mire választ ki Isten egyes embereket, vagy emberek egy csoportját? Mai Igénk hátterében az a ki nem mondott kérdés van, hogy Isten miért éppen Izrael választotta ki arra, hogy szent népe legyen. Miért is? Mert így döntött. Mert kiválasztott néhány embert, akinek szavát adta, hogy utódai lesznek a népe és Ő tartja a szavát.
Izrael nem a jósága, kiválósága, nagysága miatt került ebbe a kiváltságos helyzetbe. Sőt, azt láthatjuk, hogy még a sorozatos hűtlenségük ellenére is Isten mellettük maradt, újabb-és újabb esélyt kaptak (legalábbis egy darabig).
Ha a tizenkét tanítványra gondolunk, ott sem látunk mást, mint néhány komoly jellemhibával küzdő, egymással is versengő férfit, akik nem kevés szomorúságot okoztak Jézusnak. Jézus mégis ezeket az egyszerű, hétköznapi, tanulatlan embereket választotta ki arra, hogy vele legyenek és őt képviseljék.
Isten ma is keres tanítványokat, olyan embereket, akik bemutatják a világnak az ő jellemét, szeretetét. Hogy miért pont téged és engem? A kérdések helyett legyünk hálásak, bízzunk jobban az Úrban, mint magunkban. Az ő kezében még akkor is használható eszközei lehetünk, ha nekünk efelől kétségeink lennének.
„Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények között! Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz? És a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed?” (Ésaiás 45: 9)
