Kincs, ami van!
"A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által."
"A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által."
Timóteushoz írt második levél 1,14
Amikor először elolvastam mai szakaszunkat, Petőfi János Vitézére gondoltam, abban pedig a Tündér ország kapuiban álló őrökre. Ahogy felidéződik bennem gyerekkorom egyik kedves olvasmánya, magam előtt látom a három medvét, az oroszlánokat, szám szerint hármat és a sárkányt, ahogyan védelmezik a rájuk bízott kincset, egy a halandó ember számára elérhetetlen, csodálatos világot.
Mielőtt arra gondolnánk, hogy ez csak a mesékben létezik, emlékeztetek, hogy a Biblia szerint ma éppen egy „ordító oroszlánnal” van találkozónk. A küzdelem valami jóért annyira természetessé vált, mint a levegővétel. A rossz magától jön, de a jóért bizony meg kell küzdeni.
Pál apostol a megelőző versekben az evangélium bennünk megszülető jó híréről, a Jézus Krisztusba, mint Üdvözítőbe vetett hitről ír fiatal barátjának, Timóteusnak. A sokat megélt, öregedő egykori rabbi szavaiban nyoma sincs a fölényességnek. Annál inkább az egészséges, örömtől duzzadó keresztény hitnek, tudniillik, hogy Jézusért érdemes naponta kockára tenni az életünket. Tudja, miről beszél! Bebörtönzések, verések, félholtra kövezés jelzik bizonyságtevő, az evangélium jó hírét őrző életének főbb állomásait.
Őrizzük a drága kincset! Pál ezt úgy tette, hogy amerre csak járt hirdette Jézust. Nem éppen egy őrző-védő cég emberére valló viselkedés ugye? Ez azért van, mert a keresztény küzdelme nem védekezést jelent. Abban a pillanatban, amikor statikussá, merevvé vált a hitem, elvesztettem a küzdelmet. A keresztény hit dinamikus, éppen ezért folyamatos mozgásban tart. Így a keresztény állandóan változik, formálódik, új tapasztalatokat szerez, tágul a látása, más szóval sáfárkodik a birtokában lévő kinccsel. Ahogyan az emmausi tanítványok, szívükben őrizve a friss élményt rohantak az éjszaka kellős közepén, s vitték a hírt a feltámadt Megváltóról.
Van itt még valami. Olyan felszabadító, hogy amikor megtorpannánk az „őrizésben”, van Valaki, Aki szelíden, finoman újra felruház a győzelemhez szükséges erővel. Jó tudni, hogy a Szentlélek akkor lesz igazán aktív bennünk, amikor belátjuk, hogy hitünk megélése is csak kegyelem.
Azt hiszem inspiráló ezzel az üzenettel munkába indulni.
