Megéri szeretni
Egy bölcs gondolat szerint a harag olyan, mintha mérgezett vizet innánk, és várnánk, hogy a másik haljon meg tőle. Ennek semmi értelme, igaz?
Pedig ez pontosan így van. A pszichológia pontosan ismeri már azt a jelenséget, amiről a Példabeszédek mai szakasza ír, amit nevezhetünk bumeráng-effektusnak is. Legyen szó negatív érzésekről (a harag a haragvóra van igazából rossz hatással, nem pedig arra, akire haragszik) vagy pozitív cselekedetekről, tapasztalhatjuk, hogy amit teszünk, visszahat ránk.
Az 1980-as években például pszichológiai kutatások eredményeként tudósok felismerték, hogy az altruista, jótékonykodó magatartás endorfinokat, vagyis boldogsághormonokat szabadít fel az emberi szervezetben. Az endorfin az a hormon, ami akkor termelődik, amikor sportolunk, nevetünk, zenét hallgatunk, csípős ételt eszünk – és amikor segítünk másoknak. Ez boldogságérzetet okoz, fájdalomcsillapító hatású, csökkenti a szorongást és általános jólétérzést okoz. El is nevezték ezt a jelenséget Helper’s High-nak (”A Segítő Mámora”).
Ehhez hasonlóan a rosszindulat, gonoszság (a mai ige szerint kegyetlenség) is visszahat ránk: a negatív viselkedés során stresszhormonok szabadulnak fel (kortizol, adrenalin), megnő a depresszió és a szorongás kockázata, romlanak a társas kapcsolataink, magányossá válunk. Ez mind elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, gyengíti az immunrendszert, alvászavarokat okozhat, sőt, akár fizikai fájdalmat is.
Már csak a fenti, rövid összefoglalásból is egyértelművé kell válnia: jobban megéri szeretni, mint gyűlölni! És hogy ebben hol van Isten? Hát ő teremtett minket a szeretetre!
