Szeresd az ellenségedet!
Nektek pedig, akik hallgattok engem, ezt mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket!
"Bocsáss meg annak aki bánt téged, de jól jegyezd meg az arcát!" - mondja a vicc. Néha úgy érzem, hogy ez a mentalitás jellemző ránk, keresztényekre. Bár szavakkal megbocsátunk, de a szívünkben lévő sebek megőrzik a haragot.
Lehet benned is felmerül a kérdés, hogy mégis hogy tudnád elfelejteni azt, hogy ki bántott. A válaszom az, hogy sehogy. Elfelejteni nem tudod, és nem is hiszem hogy kell. Ha valaki bánt, az fáj. Ha valaki megsebzi a lelked, heget hagy maga után. Elfelejteni szinte lehetetlen. Mégis azt mondom, hogy a felejtés és a szeretet nem ugyanaz.
A szeretet azt jelenti, hogy a másik által okozott fájdalmat kezelem, külön választom a személyt és amit tett vagy mondott. Függetlenítem a személyt a történtekről. A tettet nem kell elfelejteni, viszont a személyt szeretni kell.
Ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve legjobb barátok kell legyetek. Egyszerűen csak szeress, úgy hogy elfogadod a másikat! Szeress úgy, hogy ha szüksége van rád, nem utasítod el!
Szeress, mert Isten szeretetre teremtett. Azt szeretné ha közösséget alkotnál másokkal.