Ígéret és bizalom

Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el. Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.

Miért? Meddig? Mikor?

Habakuk próféta azokat a kérdéseket tette fel Istennek, amiket emberek milliói feltesznek - sokszor még akkor is, ha nem is hisznek benne. Miért történik annyi szörnyűség a világon? Meddig tűri Isten azt, hogy az emberek egymást bántják, és ártatlanok ezrei szenvednek? Mikor jön el végre, hogy rendet teremtsen?

A próféta végül kap valami válaszféleséget Istentől, de ez a válasz ránézésre egyáltalán nem az, amit várnánk az ilyen kérdések esetén. Sőt, túl sok konkrétumot sem találunk benne: ez már eldöntött dolog; nem fog csalódást okozni; lehet, hogy késik, de te csak várj türelemmel stb. Kicsit olyan ez, mintha Isten kezében nem lenne semmi, csupán üres ígéretekkel próbálná hárítani a felvetett problémákat.

A Biblia, és a mi életünk azonban nem csak ilyen történetekről szól. Isten számtalan alkalommal meghallgatta már gyakran ki nem mondott imáinkat is. Ott volt, amikor kellett, vigasztalt, bátorított, megmentett. És ezek azok az élmények, megélések, amik megbízhatóvá teszik Istent. Az üresnek tűnő szavak egyszerre megbízhatóak lesznek, és nyugalommal töltenek el bennünket. Csupán azért, mert ismerjük azt, aki mondta őket. Tudjuk, hogy Isten mit tett értünk, és azt, hogy bátran támaszkodhatunk rá.

És amíg nem tér vissza, hogy rendet tegyen, természetesen megmaradnak bennünk a kérdések, és időnként a bizonytalanság is, de ha eszünkbe jut, ki tett ígéretet, őszintén hihetünk neki, és megnyugodhatunk az Ő megbízhatóságában.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy tánc az esőben

Ez nem az a nap!

Mint a villámlás