Ki uralkodik?

Most azért én, Nebukadneccar, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei Királyt, mert minden tette helyes, eljárása igazságos, és meg tudja alázni azokat, akik kevélyen élnek.

Babilon uralkodójának ugyanazt a leckét kellett megtanulnia, amelyet Isten saját népével, az izráelitákkal is meg akart értetni az ószövetségi történetekben: az egész világ, és benne minden ország, nép, élőlény, ember, állat, növény uralkodója maga Isten, a mindenség teremtője. Az egész ott kezdődött, hogy a teremtéskor Isten az emberiséget bízta meg azzal a felelősséggel, hogy gondot viseljenek minden más teremtményre, élőre és élettelenre egyaránt, sőt egymásra is.

A bűnbeesés után ezt sajnos hamar szem elől tévesztettük. Az ember gyorsan rájött, hogy erőszakkal képes ráerőltetni akaratát bármelyik társára, sőt az állatokra is. Az ember rájött, hogy ha bármit megkíván az életben, azt elveheti, (látszólag) tekintet nélkül a következményekre. Így élt Babilon uralkodója is, és így élünk ma is, a 21. században. Egyesek hatalomra szert téve uralkodnak nemzetek, népcsoportok, közösségek felett, de szinte mindannyian uralkodunk környezetünk felett, kizsákmányolva azt, és a következményekkel nem gondolva megszerezzük amire szükségünk van.

Hiába figyelmeztette az Ószövetség korában Isten a népét arra, hogy szeresse a környezetét, viseljen gondot róla, tartsa szem előtt, hogy a föld, amelyen gazdálkodnak, az állatok, amelyeket tartanak, és a szolgák, akik nekik dolgoznak, mind Isten teremtményei, és felelősséggel tartoznak irántuk. Hiába figyelmeztette őket, hogy ezt a szemléletmódot adják át más népeknek is, Isten népe lett az, aki végül átvette más népektől az uralkodás és kizsákmányolás szemléletét. Így, mivel Babilon erősebbnek bizonyult, és meghódította, kizsákmányolta Isten népét, a Teremtő közbelépett, hogy közvetlenül mutassa meg Babilon uralkodójának, ki az egész világ valódi tulajdonosa. Nebukadneccart az állatok és növények közé helyezte, hogy megtapasztalja, milyen, amikor uralkodnak felette, és megértse, hogy emberként, Isten képviselőjeként mi az ő felelőssége.

Kívánom, hogy ma te is állj meg egy pillanatra, nézz szét magad körül és ismerd el, hogy felelős vagy azokért az élő és élettelen teremtményekért, amelyek közé Isten alkotott téged!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Mint a villámlás

Hívd meg a lelkészed egy sörre!