Isten Lelkével
Vége a karácsonynak. Túl vagyunk az év azon időszakán, amikor mindenki megpróbál egy kicsit kedvesebb, elfogadóbb, megértőbb, szeretetteljesebb lenni más emberekkel, hisz mégiscsak a szeretet ünnepéről van szó.
Sőt, a földre jött, emberré lett, csecsemőként megszületett Isten története is arra emlékeztet minket, hogy Isten népe elképzeléseivel ellentétben a Megváltó sem kivont karddal, pajzzsal, hadsereggel érkezett, hogy megszabadítsa őket és az egész világot a rossztól, az elnyomástól. Hanem sebezhető, védtelen gyermek lett, majd pedig felnőve szenvedélyes szeretettel, együttérzéssel, könyörülettel küzdött az emberekért.
Ám mielőtt visszatért a mennybe, megígérte követőinek, hogy maga helyett elküldi hozzájuk a Szentlelket, aki majd segít nekik az ő példáját követni. Nem hatalommal, és nem erőszakkal, hanem Isten Lelkével fogják tudni igazán eredményesen megosztani másokkal annak a jó hírét, hogy mit tett velük Isten.
És az ígéret nekünk is szól ma, karácsony után. Hiába van vége a szeretet ünnepének, Isten Lelke itt marad velünk. Ő az, aki emlékeztet bennünket arra, hogy az egymás iránti kedvesség, elfogadás, és úgy általában mások szeretete nem csak egy átmeneti dolog, nem csak az év néhány napjára korlátozódik, és nem csak egy alternatív életmód, hanem ez az erő működteti a világegyetemet.
Valódi eredményeket, valódi változást az emberekben, és őszinte emberi kapcsolatokat nem a hatalom és az erőszak, hanem csak Isten Lelke képes elérni. És ezek azok a dolgok, amelyek értelmet adnak az életnek nem csak karácsonykor, hanem az év minden napján.
