Isten gondoskodása
Ha emberekkel foglalkozol, bátor vagy. Legyél bár egyszerű önkéntes, vagy egy segítő foglalkozású dolgozó, manapság hamar szívszorító sorsú emberekre lelsz. Ilyenkor a szívem elnehezedik: hol van a gondoskodás, az igazságszolgáltatás, az a háló, amely megfogja ezeket a szerencsétlen lelkeket? Hol vannak a nagy vezetők, akik értük dolgoznak?
A 145. zsoltár énekel egy Vezetőről, akinek a királyságában nincs hatalommal való visszaélés, nincs bántalmazás. Egy olyan királyság ez, amelyben kegyelem van, törődés, gondoskodás és igazságosság. Egy olyan Vezető ő, aki nem csak szövegel, hanem tetten érhető a szeretetben. Ő egy bátor Király: mert ő is az emberekkel foglalkozik. Ebben az adventi várakozásban a következő gyertya égjen e Királyért. Várjuk Őt!
Mark Twain Egy jenki Arthur király udvarában 1889-es novellájában egy humoros történetben elmeséli, hogy milyen képtelen helyzetbe kerül ez a jenki: hogy jut Arthur király udvarába, hogy veszi rá a királyt, hogy hétköznapi ruhában vegyüljenek a nép közé.
Aztán egyszercsak egy düledező putrihoz érnek. Himlőtől haldokló emberek lakják. A halál otthona ez. Egy asszony kiabál nekik: „Mentsétek magatokat!” Nem egy királynak való hely ez: ily’ veszélynek ne tegye ki magát! A király viszont megy, a szeretet indítja. Saját élete kockáztatásával segít egy asszonynak, hogy a padláson rekedt haldokló lányát utoljára a kezében tarthassa. Nem volt csodáló tömeg, sem dalnok, ki megírná e históriát. Nem öntik aranyba, nem zengi őt körül dicsének és taps. Csak egy síró édesanya hangja hallatszik, aki még egyszer láthatja kislányát.
De a királynak ez nagyobb győzelmet jelentett, mint azok a kisebb harcok, melyeket kardal, pajzzsal vívtak, aranyért, vagy országokért. Most volt ő igazán nagy, sőt, hatalmas: a király, hétköznapi ruhában a düledező himlő-putriban.
Ő egy ilyen király.
