Isten nem végez félmunkát, ha...

Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.

Ajándékokat kapni nemcsak a gyermekek szeretnek, hanem mi is, felnőttek, mert az ajándékok azt üzenik, hogy gondoltak ránk, szeretnek (de legalábbis kedvelnek) minket, fontosak vagyunk annak, aki az ajándékot adja.

A megváltás Isten ajándéka, és megváltva lenni jó. Ezért örömmel olvassuk a fentihez hasonló ígéreteket: „aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára”. Vagyis, ha már Isten Lelke hitre tudott vezetni, akkor ezt a munkát nem fogja félbe hagyni, ezért Jézus visszatérésekor üdvösséget fogunk kapni. Tapasztalt bibliaolvasók rögtön hozzá teszik: ha mi közben nem fordítunk hátat neki. Igen, ez egy fontos feltétel, mert a szabad akaratunk a megtérés után is megmarad, ezért továbbra is helyesen kell élnünk vele. Ha könnyelműek vagyunk, és nem így teszünk, illetve ha tudatosan mást választunk, bármikor letérhetünk a menny felé vezető útról.

Ebben az esetben azonban van még egy feltétele az ígéretnek, hogy Isten Lelke elvégzi bennünk az elkezdett munkáját. Az előző mondat vége így hangzik az 5. versben: „mert közösséget vállaltatok az evangéliummal az első naptól fogva mind a mai napig”.

Ez az, ami miatt Pál apostol biztos abban, hogy végig fogunk haladni az üdvösség felé vezető úton. Az ígéret akkor válik valóra, ha mi közösséget vállalunk az evangéliummal, vagyis az az életünk részévé válik: összhangban élünk vele, és részt veszünk annak hirdetésében (tettekkel és szavakkal egyaránt). Ha így élünk, akkor adunk lehetőséget a Szentléleknek, hogy bennünk is előrébb vigye a megváltás munkáját, ezért van ez a talán meglepő feltétel.

Benned tudja végezni ma, amit elkezdett?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás

A törvény és a pogányok