Isten nem végez félmunkát, ha...
Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte
bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.
Ajándékokat kapni nemcsak a gyermekek szeretnek, hanem mi
is, felnőttek, mert az ajándékok azt üzenik, hogy gondoltak ránk, szeretnek (de
legalábbis kedvelnek) minket, fontosak vagyunk annak, aki az ajándékot adja.
A megváltás Isten ajándéka, és megváltva lenni jó. Ezért
örömmel olvassuk a fentihez hasonló ígéreteket: „aki elkezdte bennetek a jó
munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára”. Vagyis, ha már Isten Lelke hitre
tudott vezetni, akkor ezt a munkát nem fogja félbe hagyni, ezért Jézus
visszatérésekor üdvösséget fogunk kapni. Tapasztalt bibliaolvasók rögtön hozzá
teszik: ha mi közben nem fordítunk hátat neki. Igen, ez egy fontos feltétel,
mert a szabad akaratunk a megtérés után is megmarad, ezért továbbra is helyesen
kell élnünk vele. Ha könnyelműek vagyunk, és nem így teszünk, illetve ha
tudatosan mást választunk, bármikor letérhetünk a menny felé vezető útról.
Ebben az esetben azonban van még egy feltétele az ígéretnek,
hogy Isten Lelke elvégzi bennünk az elkezdett munkáját. Az előző mondat vége
így hangzik az 5. versben: „mert közösséget vállaltatok az evangéliummal az
első naptól fogva mind a mai napig”.
Ez az, ami miatt Pál apostol biztos abban, hogy végig fogunk
haladni az üdvösség felé vezető úton. Az ígéret akkor válik valóra, ha mi
közösséget vállalunk az evangéliummal, vagyis az az életünk részévé válik:
összhangban élünk vele, és részt veszünk annak hirdetésében (tettekkel és szavakkal
egyaránt). Ha így élünk, akkor adunk lehetőséget a Szentléleknek, hogy bennünk
is előrébb vigye a megváltás munkáját, ezért van ez a talán meglepő feltétel.
Benned tudja végezni ma, amit elkezdett?