Teljes igyekezettel
„Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.”
(Péter apostol 2. levele 1. fejezet 5-7 .vers)
Tavasz van. Ismét éled a természet, zöldülnek a szántóföldek, a kiskertekben előbukkannak az első virágok, sorban rügyeznek a gyümölcsfák. Ezt látva, már-már érezzük is szánkban a finom cseresznye, meggy, barack, stb. ízét.
Csakhogy mindezért meg is kell dolgozni. Először is a talajt elő kell készíteni, a termőföldet felszántani, a kertet felásni, aztán lehet ültetni, vetni, amit kell, azt megtrágyázni, megmetszeni, öntözni, gyomlálni, gondozni. Mert magától a föld csak gazt és tövist terem.
S ugyanígy van ez velünk, emberekkel is; mozgás nélkül izmaink elsorvadnak, edzés nélkül nincs fizikai állóképesség, fittség. A tudáshoz tanulásra van szükség. És bizony, a nemes jellemvonások, mint például az önzetlenség, a megértés, a feltétel nélküli szeretet sem velünk született alaptulajdonságok.
A Péter apostol által felsorolt erények - jó cselekedetek, tudomány, mértékletesség, türelem, kegyesség, szeretet – és minden lehetőség, képesség - akár testi, akár szellemi – olyanok, mint Istentől kapott apró magvak, melyeknek csak akkor látjuk gyümölcsét, ha dolgozunk velük, ha elültetjük, ha kamatoztatjuk őket.
Isten mai ígérete és bátorítása; ha teljes igyekezettel „ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha és ekképpen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel.” (2Pét.5:10-11)
