Én lettem az első!

„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”

„Én lettem az első!” „Az én rajzom szebb!” „Én jobban tudom!” „Én ügyesebb (gyorsabb, erősebb, okosabb, stb) vagyok!” „Én tolom a kiskosarat!” És indokolatlanul sok ezekhez hasonló mondatot tudnék még írni, hiszen napjában legalább harmincszor elhangzanak, és jobb esetben néhány másodperc múlva nem követi őket hangos veszekedés és tettlegesség. Most ebben a fejlődési szakaszban élnek (tombolnak) az utódaim, én pedig halvány bepillantást nyerhetek abba, vajon mi játszódhatott le drága Anyánkban, aki egyébként egyke volt, amikor mi éltük meg a testvérkapcsolatok eme szépségét a bátyámmal gyerekekként. 

És mit élhet át Isten nap mint nap látva, mit tesz egyik szeretett teremtménye a másikkal, akiért Ő ugyanúgy feláldozta az életét. Amikor kihasználja egyik a másikat, amikor mindenkit letaposva törtet valaki önzőn előre. Amikor semmi sem szent, amikor felborul minden gát és védőbástya. 

Ő ma reggel azt kéri tőled, gondold át, mit, miért, hogyan teszel, és figyeld meg az igazi, a legjobb példát, Krisztus életét! Nézd Őt, ahogy lehajol, és megérinti az érinthetetlent. Nézd, ahogy szóba áll a megvetettel, ahogy elhívja tanítványának azt, akit a környéken mindenki utált. Nézd, ahogy tanítja fáradhatatlanul az embereket, ahogy ölbe veszi és megáldja a kisgyermekeket. Figyeld, hogyan reagál a tanítványok „ki a nagyobb” vitáira. Nézd, ahogy elfogadja Júdás csókját, ahogy elszenvedi a verést, az átkokat, az ítéletet. Lásd meg remegő lépteit a Golgota felé, és halld meg, ahogy a kereszten is értük imádkozik. Azokért, akik oda szegezték. Nézd, ahogy a latorhoz fordul, és a kínok közt kegyelmet ad neki! Nézd, ahogy édesanyját a szeretett tanítvány gondjaira bízza. És halld meg az utolsó szót: „Elvégeztetett!”

Kísérd el a sírhoz, és engedd, hogy harmadnap reggelén feltámadjon benned, a te életedben! Engedd, hogy szeretete átformáljon téged, hogy úgy szeresd a környezetedben élőket, ahogy Ő téged. Engedd, hogy és felhasználhasson téged másokért, hogy veled együtt építhesse az Ő országát.

Hagyd az önzést, és tanuld meg Krisztustól, hogyan kell másokért élni! Hidd el, nem leszel ettől egy kicsit sem kevesebb. Sőt! Ekkor tárul ki előtted igazán a világ. Ha nem te leszel a középpontban. 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás

A törvény és a pogányok