„Dolgozzatok, mert én veletek vagyok!”

Azért most légy bátor, Zerubbábel! – így szól az Úr. Légy bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia, és legyen bátor az ország egész népe – így szól az Úr –, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! – így szól a Seregek Ura.

Minden ember, család, és nép életében vannak könnyebb és nehezebb időszakok. Amikor Isten Aggeus prófétán keresztül a fenti üzenetet küldte, a választott népnek nagyon is szüksége volt a bátorításra.

A babiloni fogságból a zsidóság töredéke tért csak haza őseik földjére azzal a küldetéssel, hogy építsék fel a hetven évvel korábban lerombolt templomot, és kezdjék el újra végezni az Isten által elrendelt szertartásokat, melyek az eljövendő Megváltóra irányították az emberek figyelmét. Nem csupán az nehezítette az életüket, hogy a város romokban hevert, ezért az élet fenntartásához szükséges alapvető dolgokért is meg kellett küzdeniük, hanem a környező tartományok népei és vezetői sem nézték jó szemmel az igyekezetüket, és minden lehetséges módon akadályozták őket. Ez oda vezetett, hogy végül a templom építése helyett a saját házaikat kezdték szépítgetni, egyre kényelmesebbé tenni, mert ettől jobban is érezték magukat, és ezért legalább nem zaklatták őket. Ebben a helyzetben érkezett hozzájuk a prófétán keresztül Isten bátorító szava: "legyen bátor az ország egész népe - így szól az Úr -, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok!"

A mi életünkben is vannak nehéz időszakok. A házasságban, a családban, a munkahelyen, az iskolában, a baráti kapcsolatainkban adódó feszültségek, konfliktusok, megoldhatatlannak látszó helyzetek, időnként akár támadások minket is elcsüggeszthetnek. Nekünk is van küldetésünk, hiszen Isten gyermekei, munkatársai vagyunk az emberek örökélet felé vezetésében. Ráadásul a magukat keresztényeknek, vagyis Krisztuskövetőknek vallók közül csak a kisebbség igazán elkötelezett, így nem is vagyunk nagyon sokan. S ha a nehézségek, csalódások, támadások miatt, esetleg megfáradás, fásultság miatt inkább a magunk dolgaival kezdünk foglalkozni, lehet, hogy a kellemetlenségekből látszólag kevesebb lesz, de Isten ügye sem halad előrébb, ugyanúgy, mind Aggeus idejében. Ez sok ember örök sorsát sodorja veszélybe; és mi magunk sem fejlődünk lelkiekben, jellemünkben, és nem éljük át azt a belső békességet, amit akkor tapasztalunk, amikor az Istentől jött elhívásunkkal összhangban élünk. 

Ezekben az időszakainkban Isten ugyanolyan szeretettel biztat minket is, mint Aggeus korában az akkori választott nép vezetőit, és az egész közösséget. Legyünk bátrak, dolgozzunk, építsük Isten művét, mert ha ezt tesszük, Isten velünk van! A nehézségek között is éljük meg okosan és bátran, az emberek iránti szeretettel, és számukra is láthatóan a hitünket, a többit pedig bízzuk Rá, aki el tudja végezni azt, amit mi nem!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia