Hallgass meg, Istenem!
Zsoltárok 17:6
Azon túl, hogy találkozhatok az Úr Jézussal második
eljövetelekor és elvesztett szerettemmel, alkalmam lesz beszélgetni a Biblia
legjei-vel is. Egészen biztos, hogy tágra nyílt tekintettel fogom végig
hallgatni Ádám, Noé, Ábrahám, Izsák, Jákob vagy épp Dávid élménybeszámolóit,
amit teljes átéléssel és hitelességgel
fognak tudni előadni. Talán ha választani kellene (de, csak ha nagyon muszáj),
akkor Jákob és Dávid beszámolója érdekel a legjobban.
Amikor a Zsoltárok könyvét olvasom mindig megüt a gondolat,
hogy vajon hogyan élte meg azt a kiválasztottságot a maga lelkében Dávid,
amivel Isten kitüntette? A könyv verseiből sok mindenre tudunk következtetni,
de ahogyan manapság is egy könyv olvasásakor, bármilyen mélyre szántóak is a
gondolatok, nem tudhatjuk, hogy valójában hogyan is érzett az író/költő, hogyan
dolgozta fel az átélt élményeket. Dávidról alkothatunk képet, de ameddig nem
beszélgettünk vele, talán semmi sem biztos. Egy valami azonban lehet, hogy
mégis!
Dávid egészen biztos volt abban, hogy Istennek korlátlan a
hatalma. Sok nehéz, bűnnel teli helyzetben találkozhattunk vele Biblia
olvasásunk során. Volt megalázott, üldözött, halálkapujában, óriás előtt,
erkölcsi gödörben és a sor elég hosszú. Ha mégis kiemelhetünk valami tanulságot
az életéből akkor az a következő: Beszélj Istennel!
Dávid egy átlag ember volt.
Története telis-tele van tanulságokkal azok számára, akik az örök
győzelemre vágynak. Így azt is megfigyelhetjük, hogy életében erősen jelen volt
mindkét hatalom. Sátán örökös küzdelme, hogy eltakarja Dávid elől Isten
jelenlétét sokszor csapott le a harcos életében. A harc napról-napra dúlt
szívében és gondolataiban.
Nincs ez másképp velünk sem! Akár látjuk, akár nem, akár
tudomást veszünk róla, akár nem, a harc, amit a Sátán indított Isten és
gyermekei ellen minden nap folyik és minél jobban ragaszkodunk Istenhez és a
hitünkhöz, Sátán annál jobban, erősebben fog támadni. Miért tenne velünk kivételt, amikor az Úr
Jézust, saját Teremtőjét, megkísértette a pusztában és provokálta hatalmával?
Ne csodálkozzunk, hogy nem minden kellemes a menny felé
vezető úton. Vannak itt kísértések, régi emlékek, lelkiismeret furdalás, régi
bűnök, elfeledettnek hitt hitetlenség, kételkedés, csapda és a lista bizony
végtelen. Nem beszélve az egyéb életben elénk gördített fizikális nehézségekről
és helyzetekről, amikor Sátán résen van, hogy fülünkbe súgja azt a bizonyos
mondatot:”Hol van ilyenkor Isten?”
Ez a kétséget
támasztó hatalom, amely különböző módokon támad egyetlen céllal rendelkezik:
hogy bármilyen módon elhitesse velünk azt, hogy nem vagyunk fontosak Istennek
és elfeledkezett rólunk. Viszont egy
valamit nem vesz figyelembe! Suttoghat dolgokat, keltheti a bizonytalanságot,
de változtatni önerejéből rajtunk, a hitünkön, nem tud! Ellenben Isten, akinek
elegendő a lehetőség, hogy bebizonyítsa minden hazugság, amit Sátán valaha elakart velünk hitetni!
Semmi haszna, hogy ha hibáinkra vagy gyengeségeinkre,
esetleges gondjainkra fókuszálunk. Helyette tekintsünk Jézusra! Nem hiába lett
felemeltetve. Nem hiába vállalta a kereszthalált.
Amikor úgy érzed, hogy a sötétség elborít, ne add meg a
további lehetőséget, hogy ez csak fokozódjon, nézz fel Krisztus keresztjére,
hogy a világosság, a megbocsátás és az isteni szeretet diadalmaskodjon
életedben és lelkedben!
Dávid pontosan tudta, hogy Isten minden kérését, könyörgését
meghallja és válaszolni is fog! Azt nem tudta pontosan, hogy mikor vagy milyen
formában, de a hite és minden addigi tapasztalata biztosította afelől, hogy
amikor a helyzet megkívánja Isten nem marad veszteg és segíteni fog!
