Ne csüggedj!

„Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván. Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen.”

Zsidókhoz írt levél 12:3-4

A Zsidókhoz írt levelet leginkább egy teljesítménytúrához, azaz egy olyan futóversenyhez tudnám hasonlítani, ahol nem a másik ellen, hanem saját magad ellen küzdesz.

Így láthatod a 11. fejezetben a pályán előtted haladókat, a hitnek hőseit, Noét, Ábrahámot, Józsefet, Mózest, a prófétákat, az apostolokat, a mártírokat, akik hozzád hasonlóan még „nem nyerték meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön.” (Zsid.11:13)

Ahogy haladsz és őket nézed, mondhatod: Ó! Hol vagyok én hozzájuk képest! Elhagyni mindent, feláldozni akár a legdrágábbat is, inkább választani az Isten népével való együtt nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét.

A tested görcsbe rándul, ismét erőt vesz rajtad egy bűnöd, egy gyengeséged, egy rossz szokásod, és azt mondod: Á, ez nem megy. Képtelen vagyok végigcsinálni.

Aztán eszedbe jut az apostol figyelmeztetése: „Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid.10:38-39)

Hát akkor gyerünk, irány tovább, előre! – S míg így biztatod magad, a kissé előtted haladó Pál odakiált: „Ne a többieket figyeld! Nézz a cél felé! Egy valaki már célba ért! Jézus megcsinálta! Tehát neked is sikerülni fog!

Tégy félre minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, és kitartással fussad meg az előtted levő küzdő tért! Nézz a hitnek fejedelmére és bevégezőjére; Jézusra! Ő ott vár a célnál! Mindjárt beérsz! Ne add fel! Ne csüggedj! Hajrá!