Engedd el!

„Szolgái azonban odamentek, és így szóltak hozzá: Atyám, ha a próféta valami nagy dolgot parancsolt volna, azt megtennéd, ugye? Mennyivel inkább megteheted, amikor csak azt mondta, hogy fürödj meg, és megtisztulsz. Lement tehát, és megmerítkezett hétszer a Jordánban az Isten emberének a kívánsága szerint. Akkor újra tiszta lett a teste, akár egy újszülött gyermeké. Ezután Naamán visszatért egész kíséretével az Isten emberéhez, bement, megállt előtte, és ezt mondta: Most már tudom, hogy nincs máshol Isten az egész földön, csak Izráelben. Most azért fogadj el ajándékot a te szolgádtól!”

Egy gyönyörű történet Isten kifürkészhetetlen útjairól. Egy gyógyulás, amiből majdnem nem lett gyógyulás. Egy több ezer kilométeres út, ami majdnem feleslegessé vált. 

Naamán nagy tervekkel érkezett Izraelbe. Arám királyának levelével, betartva a hivatalos utat, először a zsidó királyhoz ment, és már itt falakba ütközött. Az uralkodó cselnek ítélte meg a látogatást, és semmit nem tett, hogy a beteg hadvezér közelebb kerüljön a gyógyuláshoz. Csak Elizeus üzenetén múlt, hogy nem lett hiábavaló az idáig megtett út. Bár Naamán végül a prófétától sem azt a tanácsot kapta, amit várt. Elizeuson keresztül ugyanis Isten nem úgy gyógyította meg a bélpoklos katonát, ahogy azt ő elképzelte. Nem volt kézrátétel, szemet vakító fényű isteni közbelépés. Csak hétszer meg kellett mártóznia a Jordánban. De ez mégsem volt olyan egyszerű.

Naamán már kész lett volna visszafordulni, és gyógyulás nélkül hazatérni, szolgái kérlelésére azonban mégis fürdőt vett a Jordánban. Isten pedig nem maradt tétlen. 

Naamánnak el kellett engednie saját elképzeléseit, terveit, akaratát, és így tudott találkozni Istennel. A hit szikrája fellobbant szívében, megtapasztalta, milyen a Mindenható valójában, és meggyógyult, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. Élete ettől a pillanattól, attól, hogy átlépte a komfortzónáját és megfürdött hétszer a Jordánban, gyökeresen megváltozott. Megtapasztalta, hogy van Isten, mégpedig csak egyetlen Isten van, aki méltó az imádatra. 

Egyetlen Isten, aki nem hagyja magára az embert, aki cselekszik értünk. Egy Isten, akinek az útjai nem a mi útjaink, akinek gondolatai nem a miénket követik. Egy Isten, aki tudja, mire van szükségünk, és aki sosem hibázik. 

Akkor sem, ha látszólag nem lesz gyógyulás a történet vége. Ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt mi elterveztük, és a betegség végül nem távozik dolga végezetlen. Isten nem hibázik. Ő tudja, mi a legjobb nekünk, az Ő szemei az örökkévalóság távlatából vizsgálják a dolgokat. Ő nem 70-80 évre akar megmenteni minket, hanem egy vég nélküli életre.

Ma reggel csak annyit kér tőled, fürödj meg hétszer a Jordánban. Engedd el az elképzeléseidet, a kételyeidet, az általad megírt forgatókönyvet, és engedd, hogy Isten találkozzon veled! Helyezd életedet az Ő kezébe, és Ő megadja a gyógyulást. Bízz Benne, Ő tudja, mit csinál. 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet