Áldjon meg az Úr!
"Fizessen meg tetteidért az Úr, legyen bőséges jutalmad
az Úrtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni."
Van egy könyv a Bibliában, melyből csak nagyon ritkán
szoktunk idézni. Ha idézünk is, többnyire ugyanazt a néhány mondatot – sokszor
szövegkörnyezetét is figyelmen kívűl hagyva. A gyakran idézett gondolat: „Mert
ahová te mégy, oda megyek, ahol megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem,
és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott
temessenek el engem! Úgy bánjék velem az Úr most és ezután is, hogy csak a
halál választ el engem tőled!” (Ruth 1:16-17)
Minden keresztény férfi arra
vágyik, hogy házasságkötésekor hasonló szavakat rebegjen neki felesége. De a
valóság az, hogy ezeket a szavakat nem a férjének mondta egy szerelmes ifjú
hölgy, hanem egy özvegyasszony a szintén özvegy anyósának. Elimélek és felesége Naomi két
fiával elhagyja az országot, mert Betlehemet és környékét éhínség sújtja.
Elmennek a moábiták földjére, ahol mint védelemre szoruló idegenek
tartózkodnak 10 éven keresztül. A két fiú moábita nőt vesz feleségül, az egyik Orpát,
a másik Ruthot. Azonban előbb Elimélek, majd a két fiú is meghal, így
három özvegyasszony marad magára.
Ebben a kétségbeejtő helyzetben Naomi meghallotta, hogy „az
Úr rátekintett népére és kenyeret adott neki.” Ruth lesz az, aki vállalja
az ismeretlen és bizonytalan sorsot és elindul anyósával. Ruth nemcsak
sorközösséget vállalt, hanem – ami ettől sokkal fontosabb – hátrahagyta régi
bálványimádó népét és szokásait, és elhatározta, hogy Naomi Istenét, Izrael
Istenét követi és Rá bízza sorsát.
Isten különös módon gondoskodik róla. „Véletlenül” Boáznak
– mint később kiderült, egy közeli férfi rokonnak – a földjére megy elhullott
kalászokat szedegetni, aki felfigyel rá, jól bánik vele. Mivel egy még
közelebbi rokon lemondott előjogának (és kötelességének) gyakorlásától, Boáz
elveszi feleségül Ruthot. Így jelenik meg a Góél (Megváltó) képe, ennek az
idegen asszonynak az életében.
„A legmegragadóbb vonása ennek az
egyszerű és csodálatos történetnek Isten bensőséges gondoskodása, még a
jelentéktelen ügyek intézésében. Ő az aki irányítja az egyszerű, hétköznapi
emberek sorsát, és így a moábi lány új hite és anyósa iránti áldozatkész
szeretete beleszövődik Isten megváltói tervébe. Mert Ruth lesz Dávid dédanyja,
és Dávid nemzetségéből származik majd a Messiás.” (Kézikönyv a Bibliához,
226.o.)
