Isten nem végez félmunkát
„Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte
bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára.”
(Fil 1:6)
Ismerek jó néhány viccet, ami a félig, illetve felelőtlenül elvégzett munkát
parodizálja. Az egyik kedvencem a kőművesről szól, aki kőkerítést épített, alapok
nélkül. Segédmunkásainak megparancsolta, hogy kezükkel addig támasszák a falat,
amíg más parancsot nem kapnak. Röviddel ezután hangos vezénylés hallatszott: „Fiúk!
Elengedhetitek, a gazda fizetett!” :)
Időnként megtörténik, hogy belekezdünk egy feladatba, de nem végezzük el
teljesen. Talán azért, mert elveszítjük ambíciónkat, elfogy kitartásunk, vagy
csak egyszerűen belefáradunk, illetve más feladat jobban kedvünkre való lett hirtelenjében.
Isten nem végez félmunkát. Amit elkezdett, azt be is végzi maradéktalanul. A
teremtés hatodik napjának végén ezt olvashatjuk: „És látta
Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel:
hatodik nap.” (1Móz 1:31)
Az "igen jó" gyakorlatilag ezt jelenti: tökéletes, hiánytalan, vagyis olyan,
amit nem kell és nem is lehet javítgatni, nem lehet már hozzátenni. A teremtett
világ tehát tökéletesen került ki Isten kezéből.
Pál apostol azt tanítja, hogy ez a tökéletes munkavégzés igaz Isten bennünk
megkezdett munkájára is. Akik hiszünk Istenben, koránt sem vagyunk tökéletesek,
de Isten az Ő Szentlelkével folyamatosan dolgozik rajtunk, bennünk. Csakúgy, mint
a szobrász, aki hosszadalmas és fárasztó munkával készíti el remekművét. A
félig kész szobrot nem állítja még ki közszemlére, mert még nem készült el. Szögletes,
sarkos, durva, faragatlan és az apró, lágy részletek sem látszanak még rajta. A szobrász azonban már látja, mit hozhat ki belőle és azon dolgozik, hogy előhozza
mindazt, ami benne van a kőben.
Sokan vagyunk ilyen félig kész, faragatlan, durva, szögletes keresztények,
akikkel még nem dicsekedhet az Atya. Isten keze nyoma már látszik ugyan
rajtunk, de még nagyon sok faragni való maradt. Az apró, lágy részletek kidolgozására
még nagyon sok időt és energiát kell szánnia a Mesternek. Amikor befejezi művét
bennünk, akkor olyanok leszünk majd, mint Jézus: „Szeretteim,
most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk.
Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, mert
olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.”
(1Ján 3:2)
Az ige azt ígéri, hogy a munkát Isten biztosan be fogja végezni. A mi
dolgunk, hogy minden nap az Ő szeretetteljes és hatalmas kezébe adjuk magunkat,
az egész életünket, s bízzunk Abban, aki sohasem végez félmunkát. Engedjük meg
Neki, hogy faragjon, alakítson és formáljon bennünket, így felszínre hozza belőlünk
mindazt, amit Ő már lát bennünk, amivé az Ő segítségével válhatunk. Engedjük meg neki, hogy Jézus
jellemét tükröző keresztényekké tegyen bennünket.
