A cserépedénybe rejtett kincs

Szerző: -
Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.
Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.
Pál második levele a korinthusi gyülekezetnek 4:6-7

Mintegy másfél évtizeddel az után, hogy Pál leírja ezeket a sorokat, Róma ellenes lázadás tör ki Júdában és Galileában (66). A kezdeti sikert azonban hamar a rómaiak ellentámadása követi. A hadvezér Vespasianus először Josephus Flavius seregét győzi le (a zsidó hadvezér római fogságban írja meg később a felkelés történetét), majd körülzárja Jeruzsálemet is. Ekkor azonban meghal Nero császár, és hatalmi harc kezdődik, amibe maga Vespasianus is bekapcsolódik. Jeruzsálem föllélegezhetett, de nem sokáig. Az egy éves véres polgárháborúban császári trónt megszerző Vespasianus fiát, Titust küldi a zsidó háború folytatására. 
A római hadvezér újból körülzárja Jeruzsálemet (70). A városban éhség és járványok ütik föl a fejüket, de a védők az utolsó pillanatig kitartanak. Végül 5 havi kemény ostrom után Titus beveszi és fölperzseli a várost, benne a zsidó identitás sarokkövét is, a templomot. A zsidók gerilla-akciói azonban még 3 éven át megkeserítik a római megszállók életét, így Titus szisztematikusan számol föl minden ilyen ellenállási gócpontot. Így kerül sor Kumrán lerombolására is.

A kumráni lakosok, az esszénusok egész életüket arra szentelték, hogy Isten igéjét, a Biblia héber iratait másolják és őrizzék. Tudták azonban, hogy a rómaiak nem tartanák nagy becsben könyvtárukat, mintegy két és fél évszázad munkáját. Így mikor hírül kapták a római sereg közeledtét, hamar cserépedényekbe rejtették a héber bibliai tekercseket, és a közeli barlangokba rejtették el őket. Ők maguk nem maradhattak ott, nehogy árulkodó jelek legyenek. Valószínűleg a rómaiak mind egy szálig lemészárolták őket.

Milyen olcsó és törékeny anyag az égetett agyag. Még is, a „cserépedényekbe rejtett kincs” 1875 éven keresztül őrizte Isten szavát. A második világháború utáni felfedezésüket a metodista régész, George Wright (1909-1974) a 20. század legnagyobb bibliai felfedezésének nevezte. Olyan ősi szövegekhez jutottak hozzá a tudósok, amelynek csak nagyon kevés párhuzama van a régészet világában.

Csak úgy, mint a kumráni esszénusok, mi is – mind lelki, mind fizikai értelemben - egy zavaros, egy véres világban élünk. Emellett a mi „edényünk” is roppant sérülékeny, és soha sem tudhatjuk, mikor törik össze. Isten azonban egy felbecsülhetetlen kincset rejtett el benne. Csak e roppant érték által nyerhet értelmet létünk, ebben az értékek nélküli világban. Vigyázzunk rá hát, és őrizzük a mai napon is.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mint a villámlás

Szerző: -
Kép
Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Máté evangéliuma 24:27 Gyerekkorom legszebb emlékei közé tartoznak a sötét, viharos esték. A fekete felhők közeledtével a házban az összes berendezést kihúztuk a konnektorból, a lámpákat lekapcsoltuk – ha még nem ment el az áram önmagától – és befeküdtünk a szüleink, vagy nagymamánk mellé az ágyba, orrunkig húztuk a paplant és onnan lestünk a feketeségbe. Emlékszem, hogy nagymama ilyenkor minden egyes alkalommal elmondta a jól ismert népi módszert, amivel meg lehet győződni róla, hogy a vihar távolodik, vagy közeledik-e. “Kezdj el számolni a villámlástól, és számolj addig, amíg meg nem hallod a dörgést. Minél hosszabb idő telik el a villámlás és a dörgés között, annál messzebb van a vihar.” Ez egyszerű fizika. A fény gyorsabb, mint a hang, és messzebbre is jut el. Ha elég jó helyen van az ember, akkor sok tíz, akár száz kilométer távolságban becsapó villámokat is láthatunk szabad s...
További információk

Egy tánc az esőben

Szerző: -
Kép
Örvendj, egész föld, az Istennek! Zengjétek dicső nevét, dicsérjétek dicsőségét! Zsoltárok 66:1–2 Tavaly nyáron elkapott a futózápor. Habár a sötét fellegekből lehetett volna következtetni, hogy mi vár a balatoni mólón sétáló emberekre, erre senki nem számított. Egy pillanat alatt mindenki bőrig ázott. Mondanom sem kell: futottunk. Nem sokat láttam, azonban azt észrevettem, hogy az épület mellett, ami felé fedezékért futottam, egy pár az esőben táncolt. El tudod képzelni, hogy valaki egy vihar kellős közepén táncra perdül? Hogy valaki örömöt talál ott, ahol mások csak káoszt és fájdalmat? A Zsoltárok 66:1-2 épp ezt kéri: „Örvendj, egész föld!” – de miért? Hogyan örülhetnénk egy olyan világban, ami tele van szenvedéssel, küzdelmekkel? Ez nem naivitás? A zsoltáros nem élt buborékban. Izrael történelme tele volt fájdalommal, vereségekkel, száműzetéssel. A környező népek gúnyolták, a világ igazságtalanságai nyomasztották őket. És mégis, a zsoltár azt írja: „Örvendj, egész föld!” Ez nem a ...
További információk

Az Emberfiának jele

Szerző: -
Kép
És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. Máté evangéliuma 24:30 Akár tudatában vagyunk, akár nem, mindannyian jeleket keresünk és látunk. Sőt, mindennek, ami körülvesz bennünket, jelentése van. Elsősorban azért van ez így, mert az ember jelentéskereső és jelentésalkotó lény. Érzékszervveinkkel letapogatjuk környezetünket, és megpróbálunk értelmet adni mindennek, amit érzékelünk. Ha füstszagot érzünk, az annak a jele, hogy valahol tűz van. Ha mennydörgést hallunk, azt jelenti, közel a vihar. És mivel ennyire szorgalmasan kutatjuk a jeleket, időnként ott is találunk, ahol valójában nincs is. A balszerencse jelének tekinthetjük, ha egy fekete macska keresztezi az utunkat, és ha párunk nem mosolyog vissza ránk, azt gondolhatjuk, haragszik, amíg talán csak rossz napja volt a munkahelyen. Nehéz jól érteni a jeleket. Ezért van az, hogy a történelem során olyan sokszor m...
További információk