Bűnös, bűnösebb, legbűnösebb

„Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé.”
Pál levele a rómaiakhoz 14:10

Emlegetjük egymás felmenőit nem a legszebb szó- és mondatszerkezetekben, pillanatok tört része alatt alkotunk véleményt, ítéletet a másikról, és közben úgy gondoljuk, mi mindezek felett állunk. Mi jobbak vagyunk, mi nem vagyunk „olyanok”, mi többet érünk, és ha már mindenki bűnös, mi kevésbé vagyunk azok, mint a másik. 

Isten igéje azonban józanságra int téged és engem. Hagyjunk fel ezzel a szemlélettel, és lássuk reálisan a minket körülvevő világot! Mi a különbség bűn és bűn között? Mi teszi az egyik rosszat kevésbé rosszabbá a másiknál, mikor mindkettő ugyanúgy elválaszt Istentől? Miért bélyegzünk meg egyes csoportokat, mert más a véleményük, mint nekünk, amikor mi sem vagyunk jobbak náluk semmivel? 

A Tökéletestől mindannyian távol vagyunk, és nem tesz jobbá, ha azt gondolom magamról, hogy az én bűnöm egy milliméterrel mégiscsak kevésbé van messze a végtelen számegyenesen a Mindenhatótól a másikéhoz képest. 

Ma Isten kér tőled és tőlem. Emberséget. Alázatot. Józanságot. „A másikat sarazva nem leszünk tisztábbak” (ahogy egy kedves tanárom szokta mondani), és életünk feladataiból a legjobban az ítélkezés hiányzik. 

Megvetés, fejcsóválás és negatív véleményezés helyett forduljunk szeretettel egymás felé! Isten ítélőszéke előtt mindannyiunknak meg kell állnunk, és ott végképp nem számít, ha a szomszédhoz hasonlítjuk magunkat. Emberek vagyunk, egyaránt bűnösök, és ugyanarra az Istenre van szükségünk, akinél ismeretlen a személyválogatás és a hasonlítgatás. Ő mindannyiunkat ugyanolyan szeretettel és elfogadással vár. A menny ma nyitva áll előtted, előttem és a „másik” előtt is, akit talán a legszívesebben kizárnánk onnan. De Isten nem a mi mércénk szerint ítél. 

Ma lássuk meg magunkat és egymást olyannak, amilyennek Isten lát minket! Lássuk meg, hogy nélküle elveszünk, és Rá van szükségünk! Lássuk meg, hogy az egymás felett való ítélkezés nem vezet semmi jóra, ezért inkább válasszuk a másik utat, és forduljunk szeretettel a „másik” felé! 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás