Az igazi ismeret

Hogy szívük felbátorodjék, összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes bizonyossághoz vezető ismeret egész gazdagságára: az Isten titkának, Krisztusnak megismerésére. Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.

Pál levele a Kolossébeliekhez 2. fejezet 2-3 verse

Pál arra szólítja fel a gyülekezetet, hogy gyűjtsenek bátorságot, ahhoz, hogy összeforrva szeretetben eljussanak a teljes bizonyossághoz vezető ismeret egész gazdagságára. Gyönyörűen van megfogalmazva, hogy mindez tulajdonképpen Krisztus megismerése. 

Beszélnünk kell arról az ismeret gazdagságáról, amit Pál felvet a levelében. Miért kell a gyülekezetet felbátorítani, hogy szeretetben összeforrva eljussanak az ismeretre? A tévtanítók folyamatosan jelen vannak, és próbálják félre vezetni az embereket és elterelni őket Krisztus valóságos követésétől. Ma is találkozunk hasonló helyzettel, amikor emberek azon fáradoznak, hogy félrevezessenek másokat. Ekkor nagyon erősnek kell, és össze kell forrni szeretetben az Istennel, és az bátorságot ad, hogy minden szinten megálljuk a helyünket és ne tudjanak bennünket félrevezetni. Nagy szükség van ma arra, hogy eljussunk az ismeretre, arra a titokra, ami Krisztus.

Ismeret azonban kétféle van. Van vallásos és bölcseleti ismeret, mely hasonlattal élve olyan, mint a ciszternában összegyűjtött víz, mások gondolatait tartalmazza, azaz közvetett. Van azonban hitbeli ismeret is, mely olyan, mint az élő víz, a forrás nyújtotta víz, mely mindig élő és éltet közvetlen módon.

Az igazi ismeret Isten titka, Jézus Krisztus, azaz Isten megnyilatkozása és közlése Jézusban, mely valódi életközösséget teremt. Krisztusban van az élet, és nem úgy kínálja magát, mint azok a gnosztikus tanítók, akik miatt bátorságra kell felszólítani a gyülekezetet. Aki alázattal megy hozzá, és nem a rangot keresi, az megtalálja nála az élet vizének kiapadhatatlan forrását!

Az ismeret miben nyilvánul meg? Örömöt sugároz, ez pedig újabb szeretetre tesz késszé és képessé. Így él a gyülekezet, egy egész közösség ebből az igazi ismeretből, melynek révén Isten szeretetébe ölel és az egymással való szeretetközösségben megtart.