Vállkendő

„Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét! Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.” Zsoltárok könyve 34:4-5 

Egy Erdélyi gyülekezetben ünnepre készültek. Külföldi egyházi vezetőket vártak egy szombatnapi istentiszteletre. 

Volt egy problémája a gyülekezet vezetőinek. Tudták azt, hogy nagyon lelkesen fognak prédikálni a külföldi testvérek, de járt a közösségbe egy testvérnő, aki minden prédikáció közben, amikor valami bátorító üzenetet hallott, felállt és elkiáltotta magát, „Dicsőíttessék az Úr Jézus Krisztus!”. 

Mégsem lenne jó, ha a vendégek prédikációját is megzavarná - gondolták a gyülekezet vezetői - ezért elhatároztak valamit. Elmondták a testvérnőnek, hogy ha az elkövetkező négy szombaton nem zavarja meg az istentiszteletet, és az ötödiken, amikor a vendég lelkészek jönnek, akkor sem áll fel prédikáció közben, kap egy nagyon szép vállkendőt.

A testvérnő nagyon szerette volna azt a vállkendőt. Az első szombaton, nagyon fészkelődött a helyén, de nem állt fel. Így volt ez a következő szombatokon is, de elérkezett az ünnepélyes alkalom.

Megérkeztek a külföldi prédikátorok. Elkezdődött az istentisztelet. Az egész hallgatóságot magával ragadta a prédikáció üzenete. A testvérnőnk is nagyon boldog volt, szinte ki tudott volna ugrani a bőréből. Már a székét markolta, hogy fel ne ugorjon, de egyszer nem bírta tovább és felállt „ Akár kapom a vállkendőt, akár nem kapom, dicsőíttessék az Úr Jézus Krisztus!”.

Ennek az örömnek kell bennünk lenni, minden alkalommal, amikor az Úrral találkozunk! Ha Isten igéjét olvassuk. Van okunk az örömre!

Ma se felejts el imádkozni, hisz Isten sem felejtett el felébreszteni ezen a reggelen.