A szabadság törvénye

„Isten Törvénye tökéletes, és a szabadságra vezet. Ha valaki ezt szorgalmasan tanulmányozza, nem tér el tőle, hanem aszerint él és cselekszik, az ilyen ember nem feledékeny hallgatója a tanításnak, és minden dolgában áldott lesz.”

Jakab 1:25

Az egyik gyermekneveléssel kapcsolatos könyvben az olvastam, hogy úgy adjunk bizonyos dolgokban szabadságot a gyermekünknek, hogy felelősséget is vállal közben. Szabadság, felelősségvállalás nélkül csak káoszhoz és lázadáshoz vezet. Isten szabad akaratú lénynek teremtett bennünket, és ez a bűnös embernek is a kiváltsága. Soha semmit nem kényszerít ránk, de döntéseink következményeit is viselnünk kell.

Sok ember úgy akar szabadságot gyakorolni, hogy a számonkérésből már nem kér. Hogyan ad szabadságot Isten törvénye? Hogyan lehetek boldog, felszabadult és áldott, miközben megismerem, tanulmányozom és megtartom Isten törvényét?

Ahhoz tudnám hasonlítani ezt, mint amikor tanuljuk az autóvezetést. Eleinte roppant frusztráló az a sok tennivaló, tábla és szabály, ráadásul egyszerre többfelé is kell figyelnünk. Kezünk, lábunk, szemünk, fülünk mind igénybe van véve, hogy észleljük az útviszonyokat és kézben tartsuk az irányítást. Emlékszem, hogy amikor vezetni tanultam milyen feszülten figyeltem minden dologra.

Amikor a rutinpályán már begyakoroltuk az alapvető manővereket és kimentünk a forgalomba, újabb kihívással néztem szembe. A jól ismert utakon már nem gyalogosként, vagy utasként közlekedtem, hanem sofőrként egy állandóan új helyzeteket produkáló forgalmi helyzetben. Sok idő és gyakorlás után már nem a vezetés technikai részleteivel foglakozom, hanem azt nézem hová szeretnék eljutni, és a többi már „megy magától”. A szabályok megtanulása és megtartása abban segít, hogy nyugodtan vezethessek és járhassam utam. Ha betartom a szabályokat, szabad vagyok.

A lelki élet „közlekedési szabályai” első ránézésre túl komplikáltnak, nehéznek tűnnek, és még ott van a többi ember is, aki folyton összezavar…

Ha kitartóan tanulmányozom Isten törvényét, és megvan bennem a készség a tanultak gyakorlására, akkor abból csak nyerni fogok. Szabad leszek, mert nem kell tartanom az ítélettől. Nem kell félnem, hogy mit szól majd az „Oktatóm”, mert jó szándékáról és segítő készségéről biztosít mindenkit.