A bűnösök megtérése
"Jézus így válaszolt nekik:
- Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre."
Lukács evangéliuma 5:31-32
Nincs olyan ember, akinek ne lenne betegsége. Ha más nincs is, a bűnnek akkor is betege.
Jézus meggyógyította a betegeket, amikor itt járt a Földön. Volt olyan, hogy nem maradt beteg ember egy-egy faluban, mert mindenki igényelte a gyógyulást. De közülük nem mindenki igényelte egyben az örök életet is. Vajon melyik fontosabb? Mindenáron meggyógyulni, vagy elnyerni a - kizárólag Jézus kereszthalála miatt elérhető - örök életet?
Jézus mindenkinek felajánlja a kegyelmét. Viszont nem tudja és nem is akarja azokra pazarolni az idejét, akik csak azért igénylik Isten jelenlétét, hogy legyen valaki, aki hasraesik a vallásos páratlanságuk hallatán. Jézus idejében a farizeusok képviselték azt a csoportot, akik csak színből változtak meg, szívükben romlottak maradtak - annyira, hogy Isten Fiát a legkegyetlenebb halálban részesítették.
A megtérés nem azt jelenti, hogy egy másik közösséghez csatlakozunk, mint amibe megkereszteltek esetleg kisbabaként. A megtérés az, amikor másképp gondolkodom Istenről, mint eddig, jónak látom és igazságosnak, ahelyett, hogy felelősségre vonnám, vagy vádolnám. Nem Istent hibáztatom, amikor baj ér, hanem bízom benne, hogy ha előbb nem is, de elhozza azt a napot, amikor Isten mindent helyreállít és igazságot tesz.
Isten megajándékoz minket minden nap ezzel a másféle gondolkodásmóddal. A kérdés csak az, hogy elfogadjuk-e.
