A hetedik trombitaszó
„A
hetedik angyal is trombitála, és nagy szózatok lőnek a mennyben, a melyek ezt
mondják vala: E világnak országai a mi Urunkéi és az ő Krisztusáéi lettek, a ki
örökkön örökké uralkodik.”
Jelenések könyve 11. fejezet 15.
vers
János
jelenések könyve a Szentírás legimpozánsabb könyve, melyet olvasva úgy tűnik,
mintha Isten ebbe az egyetlen könyvbe szerette volna összesűríteni a Biblia
összes lényeges szimbólumát.
Lenyűgözőek
és ugyanakkor félelmetesek azok a képek, melyeket elvonultatott az apostol
előtt. A mennyei Szentély, angyalok, Sátán levettetése, az ítélet képei,
csapások, fények, hangok… Igen, hangok. Nem suttogás, nem valami halk,
sejtelmes sugdolózás, hanem kiáltás kiáltás után.
Mai
Igénk pedig nemcsak kiáltásról, ’nagy szózat’-ról ír, hanem, hogy egy angyal,
egy küldött trombitál. S ha próbáltál már megszólaltatni trombitát, kürtöt,
tapasztalhattad mekkora erő kell hozzá. Nyámnyila módon nem lehet trombitálni.
Hiszen
a trombitát, a sófárt, a kürtöt nem szelíd altatózene előadásához használták.
Mózes könyve beszél arról, hogy külön kürtjeleket alkalmaztak a gyülekezet
összehívására, a csatába hívásra, és egyéb események jelzésére.
Persze
mára ilyen hangjelzések nem bírnak olyan jelentőséggel, mint akkor. Néhány éve
feleségemmel Krakkóban jártunk, ahol a Mária- templom tornyából minden órában
érdekes kürtzengés hangzik, mivel a trombita hangja mindig hirtelen
félbeszakad.
http://www.youtube.com/watch?v=Jb2rimubk2o
Ennek
az oka nem más, minthogy így emlékeznek arra a hős kürtösre, aki a tatárjárás
idején éjszaka riadót fújt, így ébresztve fel a város lakóit védelemre a
beözönlő ellenséggel szemben. Ám amint fújta a kürtjét egy tatár nyila
eltalálta a torkát és azonnal meghalt.
Milyen
jó lenne, ha környezetünk ránk is úgy emlékezne, mint akik nemcsak sutyorgunk,
hanem bátran és nyíltan hívjuk fel az ősellenség mesterkedéseire a figyelmet.
Utolsó
leheletünkig fújva ’kürtünket’, hirdetve mindenfelé, hogy nemcsak e világ
országai, hanem a mi szívünk, szavaink, tetteink, egész életünk a mi Urunkéi és
az ő Krisztusáéi lettek, a ki örökkön örökké uralkodik.
