Őszinte önvizsgálat
„Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!"
(Pál első levele a Korinthusiakhoz 10, 12.)
Példabeszédek könyvében ezt mondja az ige: „Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság." Mennyiszer tapasztaljuk mi is e régi mondás igazát saját életünkben. Mi az elesésünk oka? Oly szívesen hibáztatunk másokat, jobb esetben a körülményeket. Pedig az elesésünk valódi oka az igazi önismeret hiányából fakad. Saját eltökéltségünk és lelkesedésünk lendületes erejében bízva rohanunk előre az utunkon, s a Szent Lélek figyelmeztetéseit éppoly eltökélt magabiztossággal hárítjuk el, mint annak idején Péter. „Jézus pedig ezt mondta neki: Bizony, mondom néked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem. Péter így válaszolt: Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg". Nem telt el sok idő, már átkozódva és esküdözve tagadta meg az Urát.
Ha igazán ismeri magát, akkor nem feledkezik meg arról, hogy "csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!" Akkor biztosan megfogadja Jézus figyelmeztetését, hogy vigyázzon és imádkozzon, "mert a lélek kész, de a test erőtlen." Testvérem, te miként gondolkodsz életed kérdéseiről? Kiben, vagy miben bízol? Ha saját eltökéltségedben, akkor ez a figyelmeztetés neked szól!
Ne feledd, nincsen másban dicsekedésünk csak Jézus Krisztus kegyelmében.
Ha igazán ismeri magát, akkor nem feledkezik meg arról, hogy "csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!" Akkor biztosan megfogadja Jézus figyelmeztetését, hogy vigyázzon és imádkozzon, "mert a lélek kész, de a test erőtlen." Testvérem, te miként gondolkodsz életed kérdéseiről? Kiben, vagy miben bízol? Ha saját eltökéltségedben, akkor ez a figyelmeztetés neked szól!
Ne feledd, nincsen másban dicsekedésünk csak Jézus Krisztus kegyelmében.
