Istennek minden lehetséges

"Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: „Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges.” „

(Márk 10:27)


Még mindig nem tudunk igazán mit kezdeni az üdvösséggel. A Bibliát nem olvasó ember nem is érti a szó jelentését, így nem is foglalkozik vele. Az istenfélő emberek bár talán értik miről van szó, de nem mindig értik hogyan lehet az övék. Pedig egyszerű a kérdés, csak azt nehéz elfogadni, hogy ezt nem mi „szerezzük meg”, hanem Isten adja ingyen kegyelemből.

Hívő családban nőttem fel, ennek minden előnyével és árnyoldalával. Sok keserű tapasztalattól óvott meg az Isten, de sajnos az a gondolkodás engem is sokáig elkísért, amit a teológia nyelvén „cselekedetek áltani megigazulásnak” neveznénk.
Ezt azért így nem mondtam ki soha, de sokszor vezérelt a bűntudat, a büntetéstől való félelem, vagy a bűn következményeitől való félelem. Mindig igyekeztem engedelmeskedni, „jó fiú lenni”, megfelelni a követelményeknek és elvárásoknak.
A nagy buzgalom aztán újra és újra csüggedésbe süllyedt, mert a régi bűnök visszatértek, hibákat elkövettem és úgy tűnt, hogy semmivel sem vagyok jobb, mint bárki más.

Biztos vagyok benne, hogy nem egyedüli az én tapasztalatom. Mert bizony keserűen, de ki kell mondanunk: milyen nehéz Isten országába bejutni. Nemcsak nehéz – lehetetlen! Tudnunk kellene, de mégis úgy vagyunk, mint a gazdag ifjú, aki azt kérdezi: „mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mk 10:17). Jézus a parancsolatokra utal a válaszában, amit a fiú „maradéktalanul” betartott. Csak egy fogyatkozása volt, ami rögtön a két fő parancsolatot sértette, hiszen jobban szerette a vagyonát, mint Jézust és az embereket.

Magam előtt látom a tanítványok kétségbeesett arcát, mikor megrökönyödve kérdezgetik egymástól: „Akkor ki üdvözülhet?”

Hogy ki üdvözülhet? Aki belátja, hogy nem üdvözülhet – saját erőfeszítései, engedelmessége által. Minden, amit tehetünk kevés, még akkor is ha jóhiszeműen tesszük.
Az üdvözül, aki felismeri és elismeri Jézus előtt, hogy lehetetlen megmentenie magát, mert bűnben született és ennek vége, csak a halál lehet. Az üdvözülhet, aki teljesen Istenre bízza az üdvösség kérdését, és saját magát. Istenre bízza azt az embernek lehetetlen dolgot, amit csakis Ő tehet meg. Ehhez „csak” alázat, hit, átadás kell. Ha ezek megvannak, nem lesz gond az engedelmességgel sem, ami válasz Isten végtelen szeretetére és kegyelmére.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia