Isten adja az áldást


„Azért az sem valaki, aki plántál, és az sem, aki öntöz, hanem csak a növekedést adó Isten”
1Korintus 3:7

Elromlott a laptopom. A gyanú szerint túlmelegedés okozta a bajt, így nekiláttam, hogy kitisztítsam a gépet . „Nem lehet ez olyan nehéz!” - gondoltam. Hamar meg is találtam a szétszerelési útmutatót. Hátra kell hajtani az LCD panelt, kipattintani a bekapcsoló gomb panelját, kihúzni a gomb kábelét. Ezután következett a billentyűzet és a hűtőlemez eltávolítása, majd kicsavaroztam a processzor hűtőrekeszének csavarjait. Sajnos a processzor is jött a fedéllel együtt, de sebaj, így is sikeresen kitisztítottam a hűtőtestet. Ezután jött a visszaszerelés: csavarok, hűtőlemez, billentyűzet, kábel, gomb, panel, LCD. Megelégedve a sikeres munkával megnyomtam a bekapcsoló gombot. Semmi sem történt. Újra próbálkoztam, kicsit erősebben: újra semmi. Ekkor megpillantottam a processzort az asztalomon...

Lényeg a lényeg! Mit ér egy komputer processzor nélkül, mit ér egy autó motor nélkül, a vitorláshajó árboc nélkül, vagy az esküvő menyasszony nélkül? Mindenben keressük és elvárjuk a lényeget, ami annak igazán értelmet és értéket ad. Nos, a keresztény élet egyetlen darabkája sem képzelhető el Isten nélkül! Ő az, aki igazi értéket és értelmet ad az életnek.

Korinthusban azt hitték az emberek, hogy ők a misszió és gyülekezet növekedésének motorjai. Bizonyára azon vitatkoztak, hogy melyik munka fontosabb az evangélizációban: a vetés, a gondozás vagy az aratás? Ez a vita már korábban is dúlt az apostolok között: ki a nagyobb, kié a dicsőség, kinek jár több tisztelet és megbecsülés.

Pál azonban látta a lényeget: Istent, aki megteremtette, fenntartja és hordozza a világot. Azt az Istent, akinek terve van az életünkkel. Hiszen azt szeretné, hogy egy ember se vesszen el, hanem hogy mindenki megtérésre jusson! Azt az Istent, aki nem adja át a növekedés csodájának művelését egyetlen teremtményének sem. Milyen csodálatos, hogy bizonyosak lehetünk, hogy Isten ma is munkálkodik lelki növekedésünk érdekében. Ez az a munka, amit Isten fenntart magának, és nem tett függővé hiányosságainktól, lelkészünktől, vagy bármi külső tényezőtől.

Kérjük Istentől, hogy segítsen megnyitni szívünket az Ő Lelkének munkája előtt!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás

A törvény és a pogányok