hétfő, október 18, 2010

Örök élet

Házakat építenek, és laknak bennük, szőlőket ültetnek, és élvezik gyümölcsüket.  Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne, nem úgy ültetnek, hogy más élvezze. Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké. Választottaim maguk élnek munkájuk eredményéből.

Ézsaiás 65:21-2

Élet vize, bölcsek köve, varázsitalok, jó cselekedetek, mások jó cselekedetei, áldozatok sokasága, alku az ördöggel… sokféleképpen szeretne az ember eljutni az örök életre. A próbálkozások eddig a jelek szerint nem jártak sikerrel. Némileg árnyalja a képet az az ősi elképzelés, hogy ha a testünk újra porrá is válik, a lelkünk önállóan tovább él a mennyben/valahol a földön/ a pokolban / a tisztítótűzben / egy másik emberben / másik állatban vagy élőlényben…

Hogyan is lehetne megragadni az örök élet lényegét? Lehet-e értelme a fent vázolt elképzelések szerint az örök életnek? Előfordulhat az, hogy az ember folyamatos örök-élet utáni törekvése egyfajta lázadás az Örök Isten ellen? Vajon a Bábel tornya és későbbi önmegmentő magaslataink nem azt üzenik, hogy mi Isten nélkül is elérjük céljainkat?

Az örök élet kérdésével csak a bűnös, elbukott ember foglalkozik. Az Istentől, mint az élet forrásától elszakadt ember, - aki vágyik az örök életre, vagy még inkább fél a legyőzhetetlen haláltól – elfeledte azt, hogy Isten mire teremtett bennünket. Az örök, boldog élet lehetősége adott volt, de az engedelmesség, hűség volt a feltétele. A bűnös ember nem élhet örökké, mert akkor a bűn is örökké létezne. Ez valójában Isten kegyelmét mutatja, mintsem haragját.

Az örök életnek csak bűn, és annak következményei (szenvedés, erőszak, igazságtalanság, betegségek…) nélkül lehet értelme.

Isten szava világos: "Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róma 6:23)
Ha a bűnt legyőzzük nem kell meghalnunk. Ez számunkra lehetetlen, de Jézusnak lehetséges. Éppen ezért egyedül BENNE van, és lesz az örök élet ajándéka. És aki hisz Őbenne, ha meghal is él!