reggeli dicséret

„ Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” Máté evangéliuma 5:7 „ Irgalmas”, „irgalmasság” – nem gyakori szavak. Ha végigpörgetjük előző napjainkat, kevés az esélye, hogy használtuk. Bár legtöbben ismerjük jelentését, nem lehet a hétköznapi szavak közé sorolni. Mit is jelent ez a szinte feledésbe merült szó? Az irgalom kifejezés görög megfelelelője, amely a Szentírás eredeti szövegében található, a következő jelentéstartalommal bír: „megmozdulnak belső részei”, vagy szép magyar kifejezéssel: „összeszorul a szíve”. Jézus egyik jól ismert példázatát elevenítheti fel bennünk, az irgalmas samaritánusról szóló történetet, aki bajba jutott embertársát megpillantva azonnal segít rajta, mert látja, hogy szüksége van rá (Lukács evangéliuma 10:25-37). Az irgalmas embernek együtt érző szíve van, amely nem engedi, hogy tétlen maradjon. Ha szükséget lát, nem magyarázkodik, nem keres kifogásokat, nem huny szemet felette, hanem érző szíve késztetésére m...

„Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” Máté evangéliuma 5:6 „Mi az igazság?” Pilátus óta él benned is a vágy, hogy megtudd, hogy végre te is átéld és ismerd. Mert itt a földön nem igazán találod meg. Úton-útfélen igazságtalanságba ütközöl, mert mi nem tudunk pártatlanul döntéseket hozni, nem tudjuk igazán a különbséget a jó és rossz között, csak a szürke árnyalatait látjuk, és már kezdjük elveszíteni a hitünket abban, hogy létezik a tiszta fehér, az igazi, a valódi, Az Igazság. A mi „igazságunk” sokszor csak rombol és sebeket hagy maga után, pedig építenie, gyógyítania kellene.  A vágy azonban ott él bennünk egyre erőteljesebben, hogy megismerhessük, hogy megkaphassuk, hogy végre legyen valódi jog és igazságszolgáltatás. Hogy végre békében éljen az ember, és ne a pénztárca vastagsága és a rokoni, baráti kapcsolatok irányítsák világunkat.  Biztosan többször tapasztaltad már a saját károdon, milyen, amikor nincs igazság, ami...

„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” Máté 5:5 Nem volt már benne az a tűz, az a pusztító szenvedély, ami valamikor jellemezte őt, és amire a késői kor gyermekei előszeretettel emlékeztek. Helyette békesség lakott a szívében, az Isten békessége. Csendes nyugalommal sétált fel a hegyre, minden lépésnél figyelte az ösvényt, hogy jó helyre lépjen. Nem volt már fiatal. Habár úgy érezte, hogy kora ellenére még sokra lenne képes, és tudna még mit tenni a küldetés valóra váltásának érdekében. De elfogadta a sorsát, ha így kell lennie, hát legyen így! Nem tudta volna ezt kimondani hajdanán. Az út hosszú volt és ő emlékezett. Emlékezett a fiatalsága hevére, a tettvágyra, ami szinte szétrobbantotta belülről. Fiatal volt, segíteni akart, cselekedni, hogy mindenki szabad legyen. El akarta pusztítani a rosszat, minden zsarnokot, ha kell. Kész volt ezért bevetni mindent; befolyását, hatalmát, tudását és erejét. Annyira akarta, de nem vette észre, hogy a felháborodás és nem az Is...

Boldogok, akik szomorkodnak, mert ők megvigasztaltatnak.   Máté 5:4. Ma reggel ezeket a csodás gondolatokat találtam a Gondolatok a Hegyi beszédről című könyvben. Kivonatosan, nem szó szerint idézem: E mondat a bűnök feletti őszinte, szívből fakadó sírásról beszél. Aki a keresztre szegezett Üdvözítőre tekint, felismerheti a bűn irtózatos nagyságát. Akik így sírnak,   “azok megvigasztaltatnak”.   Isten azért tárja fel előttünk vétkeinket, hogy azokkal Krisztushoz meneküljünk; ezáltal megszabadulunk a bűn béklyóitól, és Isten gyermekeinek szabadságában örvendezhetünk. Őszinte töredelemmel járuljunk a kereszthez, rakjuk le és hagyjuk ott valamennyi bűnünket! Ha mégoly nehéznek és súlyosnak is látszik minden szenvedés, áldására szolgál annak, aki hittel hordozza. Épp az a súlyos csapás, amely látszólag boldogságunkat teszi tönkre, lehet Isten eszköze, hogy szemeinket a menny felé irányítsa. Hányan vannak, akik soha nem ismerték volna meg az Urat, ha a szenvedése...

„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” Máté szerinti evangélium 5:3 Miért van az, hogy a leggazdagabb emberek a legboldogtalanabbak? Miért azok unatkoznak a leginkább, akiknek a legtöbb szabadidejük van? Miért a legmagasabb GDP-vel rendelkező országokban van a legtöbb depressziós, és ezekben a legnagyobb a környezetszennyezés? Nem fordítva lenne logikus? Ha az élet „mély igazságait” akarjuk megérteni, akkor félre kell tennünk az úgynevezett „logikus” gondolkodásmódot. Az élet igazán csak a látszólagos ellentmondásokon keresztül érthető meg. Éppen ezt teszi Jézus is, amikor Isten országáról beszél. Feje tetejére állítja azt, amit eddig mi normálisnak gondoltunk. Azt állítja, hogy a síró ember örülhet (5:4), a nincstelen ember birtokokat kap örökségül (5:5); és olyan kérése van felénk, hogy szeressük azokat, akik minket gyűlölnek (6:44). Isten országának lényege ugyanis csak ilyen ellentmondásokon keresztül érthető meg. Rögtön így kezdi a hegyi beszédet: ...

„Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!”   (139. Zsoltár 23-24. vers) Gyülekezeteinkben nemrég részesei voltunk a tíznapos imaközösségnek. Az összejöveteleken rendszeresen imádkoztunk azért, hogy megteremjük a Lélek gyümölcseit (Gal.5:22), könyörögtünk betegeinkért, fiataljainkért. Imádkoztunk a nagyvárosi evangélizciós programban világszerte részt vevő adventista testvéreinkért, és a helyi sorozatokért. És még megannyi imacélért, szegényekért, munkanélküliekért… És bár vége az imaközösség alkalmainak, hiszem, azóta is sokan fohászkodunk naponta, folyamatosan ezekért a célokért, személyekért, programokért. Mai reggeli Zsoltárunk is egy imádság, melyben Dávid meghajol az Örökkévaló mindentudása előtt: „Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. Járásomra és fekvésemre ügye...

Úgy van: azok hitetlenségük miatt törettek ki, te pedig a hit által állsz. Ne légy elbizakodott, hanem félj! Pál levele a rómaiakhoz 11,20 (UF) A szelíd és a vad olajfa hasonlatáról olvashatunk itt. Mindenki csak hit által maradhat meg ott ahová eljutott. A hit borzasztó fontos alkotóeleme az életünknek. Jól tudjuk ezt, és mégis beszélni kell róla. Nap mint nap kérdőjelek tömegére kell a válaszokat megadjuk, és ugyan próbálunk emberi eszközökkel megoldást találni ez mégis gyakran nagyon nehéznek bizonyul. „Azok a hitetlenség miatt törettek ki…” Azt hiszem, egyikünk sem szeretne azok közé tartozni, akik a hitetlenség miatt kizárást kapnak az Úr dicsőségéből. Ellenben állni szeretnénk, nem görnyedezve roskadozó térdekkel, hanem egyenes és megingathatatlanul. Ezt csak hit által tudjuk megtenni. Akinek van hite, az teszi a társadalom az emberiség számára hasznossá. Egy ötletet szeretnék adni: sokszor látjuk, hogy fiatalok lézengenek az utcákon. Mit gondolunk miért...