Ha fals a dal
„Senki sincs olyan szent, mint az Úr, sőt rajtad kívül senki
sincs. Nincsen olyan kőszikla, mint a mi Istenünk!”
Sámuel 1. könyve 2:2.
Anna meddő volt. Hosszú éveken át imádkozott és Isten
meghallgatta őt. Egy kisfiúval – Sámuellel ajándékozta meg. Bár nem volt költő,
szíve háláját egy gyönyörű dalban énekelte el. Ezt a csodaszép művet olvashatod
1 Sámuel 2. fejezetében.
Nemcsak sírni tudott, hogy miért nincs gyermeke, nemcsak
könyörgött érte, hanem mert szívből, hangosan hálát adni. Nem zavarta, milyen
szavakba önti örömét.
Nagymamám szokta mondani: „Kéréseink útja kitaposott
országút, köszönetünk ösvényét meg benőtte a gyom!”
Ne légy ilyen! Merj szívből és őszintén köszönetet mondani!
Dalolj! Nem baj, ha kicsit fals, ha egy oktávval lejjebb kezdted. Énekelj! Adj
hálát! Köszönd meg!
Mert mialatt ezt teszed, elfelejtesz – sőt nem is tudsz –
panaszkodni!
És hát tényleg van miért hálát adni!