Vétkesek közt cinkos

Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik.

Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni. 
Assisi Szent Ferenc imája (részlet)

Gyerekként a szüleim azt tanították nekem, amit minden jóérzésű szülő próbál – érthető módon, a gyermeke védelme érdekében – jól a következő generáció gondolataiba vésni: a legjobb nem bajba keveredni. "Távol maradni a perpatvartól: dicsőség..." Nem szabad bevonódni a veszekedésbe, verekedésbe.

Ám mint a legtöbb érmének, ennek is két oldala van. Mert igenis vannak olyan perpatvarok, amibe bele kell keveredni, keresztyéni felelősségünk és kötelességünk közbelépni. Vannak olyan helyzetek, ahol "vétkesek közt cinkos, aki néma" és aki távolabb lép, az legalább olyan bűnös, mint azok, akik a konfliktust okozták.

A valóságban, ahogy Assisi Szent Ferenc is kéri az imájában, a legfontosabb, hogy a kettő között különbséget tudjunk tenni. Bölcsességre van szükségünk, hogy lássuk, mikor dicsőség és mikor puszta gyávaság kimaradni ezekben a helyzetekben?

Jézus is közbelépett, mikor rászorulókat bántalmaztak, mégsem volt bolond. És nekünk, akik a nevéről neveztettünk keresztyéneknek, hasonlóan kell viselkednünk.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Jabéc imája

A hangya példája

Ez nem az a nap!