Lecke a szeretetről

Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.
János első levele 4. fejezet 20-21. versei

Volt, hogy azt gondoltam, a szeretet egy érzés. Meglátsz valakit, aki tetszik, aki kedves és szimpatikus, aki barátságos és már szereted is. Van, akit egy pillanat alatt sikerül, míg mások rövidebb-hosszabb ideig érik el, hogy szeressem őket. Ebben a képletben jórészt a másikon múlott, hogy szeretem-e őt.

Volt, hogy azt gondoltam, szeretni muszáj. Hiszen vannak rokonok, testvérek és esetleg még szülők is, akiket nem mindig könnyű szeretni. Nem szerettem a bátyám, amikor nem vitt magával, mert koloncnak tartotta a három évvel fiatalabb öccsét. Nem szerettem a húgomat, mert a kedvenc indiános katonámnak mindig el kellett vennie a babáját, ha szerettem volna, hogy játszon velem. Nem szerettem apámat, ha túl szigorú volt velem, de anyukámat sem, ha nem tudtam igazodni a hangulatához. Nem szerettem őket ilyenkor, pedig muszáj volt, hiszen hozzájuk tartozom.

Így kezdődött el a szeretet tanulásom. Meg kellett tanulnom őket szeretni annak ellenére hogy... És ez a titok nyitja mások felé is. Mert amikor Istentől tanulunk meg szeretni, akkor látjuk me, hogy Ő mindennek ellenére szeret minket. A rokonainknál, a vérünknél ez természetesen működik, mert őket "muszáj" szeretnünk. De mi a helyzet másokkal, akiket nem kötelező?

Van egyáltalán olyan ember, akit nem kell szeretnem? Jézus leckéje megdöbbentő és sokáig elfogadhatatlan volt nekem. Néha ma is nehezen megy. Miért? Mert Ő azt mondja, még az ellenségeinket is szeretnem kell. No, megint, a muszáj! Bibliaismerő emberként mára megtanultam, hogy ez a kötelesség nem mások, magam miatt fontos. Isten maga a szeretet. Országának alaptermészete is az. Ha ott, és örökké akarok élni, csak azt megvalósítva lehet. Sőt, már ezen a földön is csak úgy érdemes.

Volt, hogy azt gondoltam, tudok szeretni. Tudok jó férj, jó apa, jó barát lenni. De mára tudom, mindezt tanulnom kell minden nap. És Tőle kell tanulnom, mert Ő tud valóban szeretni. Így a végén eljutok oda is, hogy Őt Magát tudom majd szeretni...

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Jabéc imája

Ez nem az a nap!

Egy tánc az esőben