Ami nem tart meg
Mert mindaz, ami a világban van – a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kérkedése – nem az Atyától van, hanem a világból. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; aki azonban az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.
Ezeket a sorokat János apostol írja, az a tanítvány, akit Jézus különösen közel engedett magához. János halász volt Galileából, fiatalon követte Jézust, látta a csodákat, ott állt a kereszt alatt, és ő élte meg a leghosszabb utat a tanítványok közül. Idős emberként, valószínűleg Efezus környékén élve írja leveleit, egy olyan világban, ahol a keresztények már nem az első lelkesedés időszakát élik, hanem a megfáradás, az alkalmazkodás, a szétszóródás kihívásaival küzdenek.
János szavai nem elméletiek. Egy hosszú élet tapasztalata szól belőlük. Tudja, mi az, ami csillog, de nem tart meg. Mi az, ami vonzó, de végül kiüresít. Amikor a test kívánságáról, a szem kívánságáról és az élet kérkedéséről beszél, nem ítélkezik, hanem leleplez. Megmutatja, hogy ezek a dolgok mind múlóak. Ígérnek, de nem maradnak.
Mentálhigiénés szempontból is ismerős ez a tapasztalat. A folyamatos vágyakozás, az összehasonlítás, a „még több kell” belső nyomása kifáraszt. János nem azt mondja, hogy a világ rossz, hanem azt, hogy nem alkalmas arra, hogy megtartson. Ami nem Istentől van, az előbb-utóbb elfogy.
A levél csúcspontja mégis reményt ad. „Aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” Ez nem tökéletességet jelent, hanem irányt. Odafordulást. Egy olyan életet, amely nem a múló dolgokra épül, hanem arra, ami maradandó. János egész életével ezt tanúsítja, hogy amit Jézussal élt meg, az túlélte az időt, a változásokat, a veszteségeket.
Ez az ige ma is arra hív, hogy megkérdezzük magunktól, hogy mi az, ami most vonz, és mi az, ami valóban megtart. Mert ami Istentől van, az nem hajszol, nem kérkedik, nem éget ki. Csendben hordoz, és megmarad.
Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, segíts különbséget tenni a múló és a maradandó között.
Őrizz meg attól, hogy a kívánságok vezessenek.
Taníts a te akaratod szerint élni, hogy benned gyökerezzen az életem.
Ámen.
