Neked is van kereszted?
Milyen
kecsegtető ajánlat. Azt hiszem, hogy a 21. század embere pont nem vágyik arra,
hogy eggyel több baja és problémája legyen. Vajon Isten erre vágyna? Rosszat
akarna az embernek? Aligha.
A kereszt. Mit
jelent a kereszt és miért kell nekem felvennem? A kereszt „intézménye”
valójában egy folyamatosan és naponkénti harc önmagunkkal. A földi élet szinte
erőszakosan kiköveteli azt, hogy vívjunk csatát az egzisztenciáért, a kényelmes
életért, a gondtalan hétköznapokért és minden más jóért. Félre értés ne essék,
ezek fontos dolgok, én is vívom ezeket a harcokat minden egyes nap. A kérdés az,
hogy hova tesszük a hangsúlyt és mi áll a fontossági sorrendben elől?! Az
életünk tele van megfogható és megfoghatatlan értékekkel, amelyekért naponként
küzdünk. Legyen szó egy kényelmes otthonról, egy szép autóról, egy minden
finomsággal tele pakolt hűtőszekrényről, vagy épp elismerések, kitüntetések
sokaságáról. Aztán belép a képbe a kereszt és az valahogy sehogy sem illik oda.
És tudod miért nem? Mert minden hamarabb volt a keresztnél és nagyon nehéz
beilleszteni egy olyan helyre, ahol már így is zsúfoltság van. Sokan és sokszor
követjük el azt a hibát, hogy azt az értéket tesszük az utolsó helyre, ami az
örök életünk biztosítéka és bizonyítéka.
„Mindenkinek
meg van a maga keresztje.”- ismerős? A kereszt nem csak szenvedéseket és
küzdelmeket jelent. A kereszt jelenti az Istenbe kapaszkodást, a megbocsátást
és a szeretetet. A kereszttel együtt vagyunk emberek és a kereszt adja a hitet,
hogy Isten a legnehezebb órákban sem enged el. Megtagadni magam számomra azt
jelenti, hogy megkérdezem Istentől, mi a jó nekem és engedem, hogy formáljon.
Fájdalmas? Nagyon. De valahol ezt jelenti az, hogy megtagadom önmagam és felveszem
a keresztem. A keresztem alakít és formál. Fáj, néha ordítanék, néha pedig csak
könnyes szemmel mondom el Istennek, hogy tudom, hogy ennek most célja van, de
akkor is fáj. Ilyen a kereszt. Azt kérdezed megéri? Megéri. Nagyon is.
Áldott napot!
