Megváltó
A megváltói szerep Isten ószövetségi népe társadalmának egyik kulcsfontosságú eleme. Náluk még nem elsősorban vallási fogalomként jelent meg a "megváltó," mint ahogy mi, a mai keresztények ismerjük Jézus Krisztus leírására, jellemzésére. Akkoriban, bizonyos értelemben sokkal hétköznapibb kifejezés volt ez.
A megváltó bizonyos konkrét helyzetekben, bizonyos konkrét személyek legközelebbi rokona lehetett. A megváltó volt az, akinek feleségül kellett vennie azt az özvegyet, akinek férje gyermek nélkül halt meg, hogy az elhunyt férj utódlásáról gondoskodjon, és természetesen azért, hogy a férj nélkül maradt asszonyt megmentse a társadalmi kitaszítottságtól.
A megváltó volt az, aki segített visszafizetni rokona adósságát, vagy akár visszavásárolni őt, ha rabszolgasorra jutott.
És a megváltó volt az is, aki bosszút állt családtagjáért, ha azt valamilyen sérelem érte, vagy gyilkosság áldozata lett.
A fentebbi példákból is láthatjuk, hogy a megváltó intézményének kiemelkedő jelentősége volt a társadalmi igazságszolgáltatásban. Ez a gyakorlat tette lehetővé, hogy a szegényeknek, elnyomottaknak, és a különböző okok miatt kilátástalan helyzetbe kerülő személyeknek is legyen esélyük az életben.
És ezt a szerepet vette fel Isten is. Ő az, aki megváltja a népét, szeretett gyermekeit, a családtagjaivá fogadott személyeket. Ő gondoskodik arról, hogy az emberiség - bár a bűn rabszolgasága alá kerültünk - megszabaduljon, és legyen esélyünk az életben. És ő vállal felelősséget azért is, hogy személyesen mindannyiunkról gondoskodjon, helyreállítson minket a társadalomban, szabaddá vásároljon minket a vérével és bosszút álljon értünk a gonoszságon.
Ő a mi megváltónk, a legközelebbi rokonunk; neki köszönhetjük az életünket.
