Tartsd a szemed Istenen!
Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton, és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem.
Isten népe kivonult Egyiptom földjéről, és a szolgaság alól végre megmenekült tömeg megindul az Ígéret Földje felé. A Sínai-hegy lábánál törvények adatnak, szövetség köttetik, és végre nemzetté válik a szedett-vedett rabszolga csürhe. Isten mindenféle jótanáccsal ellátja népét: ne imádd más népek istenségeit, ne tégy olyat, amit nem szabad, ez lesz a jel közted és köztem. És mikor mindezt befejezi, fontos ígéretet is ad a benne hívőknek:
“Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton, és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem.”
Az Isten képviselője maga fogja tisztítani az utat egészen az utolsó lépésig. Milyen érdekes mégis, hogy az utolsó pillanatban a nép megtántorodik. “Óriások lakják azt a földet” és “esélyünk sincs”. (Mózes negyedik könyve 13:33) Hova tűnt az angyal? Mégsem volt elég hatékony? Vagy valami más lehet a probléma?
Isten ígéretet adott nekünk, hogy vezet bennünket is az életünk útján, kitapossa számunkra, angyalával egyengeti azt. De amint levesszük a szemünket az angyalról, vagy magáról Istenről, és a problémákra tekintünk, elkeseredés lesz úrrá rajtunk. Tartsuk hát a szemünket Istenen és bízzunk az ígéretében!