Viharos tanulás
Amikor ezeket a sorokat írom, elképesztő nagy vihar tombol
kint. Én egy zárt térben vagyok, erős falakkal körbe véve, vastag ablakokon át
nézem, ahogy a fák jobbra-balra hajlanak. Hallom, ahogy az eső kopogtat a tetőn
és az ablaküvegen. Olyan erős szél fúj, hogy a felhők versenyt futnak az
égbolton. Én bent vagyok. Biztonságban vagyok.
Jób élete viharba került. Olyan helyzeteket tapasztalt meg,
amelyeknek még a gondolata is borzongató. Körül vette őt az elhagyatottság és a
gyász. Ha mindezek nem lennének elegendők, akkor társult mellé még egy adag
vádaskodás a barátai és az ördög részéről. Ki szeretné, hogy a legnagyobb
bajban még azt kelljen hallgatnia, hogy „Na vajon, mit követtél már el, hogy
ilyennel ver az Isten?”
Jób vihara megtanít pár nagyon fontos leckét Istennel és az
élettel kapcsolatban!
Az Úr szereti a viharokat. Emlékezzünk csak Noé bárkájára.
Egy nagy vihar kellett ahhoz, hogy tiszta lapot kapjon az emberiség. A
Galileai-tenger közepén egy nagy viharban találják magukat a tanítványok. Jézus
békésen alszik a hajó alján és ugyanezzel a békével csendesíti le a tenger
hullámait, bebizonyítva a tanítványoknak, hogy vele nem eshet bántódásuk. Jóbhoz
egy vihar közepéről szól Isten (38:1) és emlékezteti arra, hogy Ő mindenek
felett áll, mindent irányít és mindenről tud.
Kedves Olvasó! Te is éltél már át élet vihart? Nem egyszerű
és néha embert próbálóan, fogakat összeszorítva kell haladni előre és
megtalálni Istent a viharban, hiszen Ő ott van! Jób egészen addig, amíg Isten
nem szólt hozzá a viharból, csak hírből hallott Róla, elbeszéléseken keresztül
ismerte Őt. A viharban meglátta az Urat és vele együtt a szabadítást is, hiszen
„az Úr pedig jóra fordította Jób sorsát.” (42:10)
Bármilyen viharban is legyél most vagy később, legyen
bizalmad az Úrban! Nem egyszerű és emberpróbáló tudom, de ha sikerül kitartani
a viharban, ahogy Jób is kitartott, akkor megismételhetetlen tapasztalatokat
szerezhetünk Istennel és végre elkezdődik az élet naposabb oldala.
Áldott napot!
U.i.: kisütött a nap! 😊