Legeltet, pihentet, visszaterel, bekötöz, erősít, megvéd...
"Én legeltetem juhaimat, és én keresek nekik pihenőhelyet – így szól az én Uram, az Úr. Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell."
A minap TikTokon "bekövettem" egy pásztort, aki néhány naponta válaszol a nézők pásztorkodással kapcsolatban feltett kérdéseire. Az egyik videójában arra az egyszerű kérdésre válaszolt éppen, hogy hogyan telik egy napja, mivel tölti az idejét? Ha a videó megnézése előtt megkérdezte volna tőlem valaki, hogy miből áll a pásztorélet, valami olyant mondtam volna, hogy bizonyára a kakasokkal kel, kihajtja a juhokat a mezőre, majd este vissza. Nyugodt, békés élet, tele madárcsicsergéssel és ücsörgéssel. Az egyetlen dolog, ami eddig is utalt valamelyest arra, hogy több mozgás kell, hogy legyen benne, az, hogy a vélt nyugodt életmódhoz képest nem sok túlsúlyos pásztort ismerek. (Az igazat megvallva, nem sok pásztort ismerek...) Ha most neked kellene leírnod a pásztor egy napját, mivel töltenéd meg a huszonnégy órát?
A videó nagyon meglepett: nagyjából csak azt találtam el, hogy a jó pásztor hajnalban kel. Aztán megfeji a juhokat, sajtot készít, enni ad az embereinek és a kutyáknak (mert a kutyákról se feledkezhetünk meg!) majd jön a délelőtti legelés. Délben itatás és fejés, délutáni sajt és ordakészítés, és újra legelés. Este, naplemente tájékán hazaút, vacsora (a kutyáknak is) és 11 óra körül vége a napnak. Másnap hajnali négykor pedig minden kezdődik előről.
Néhány sorban nem lehet visszaadni egyetlen foglalkozást sem teljes egészében, így a pásztorét sem, de az már most is látszik, hogy távol van ez attól az idilli képtől, amit a folklór bundakabátos, pipázós hősei elhitettek velünk. A nap már úgy is zsúfolásig tele van, ha minden rendben történik!
Hát még akkor, amikor egyik-másik bárány elkóborol, lesántul, elfárad, vagy úgy gondolja, jobban tudja, merre kellene mennie a nyájnak... Isten olyan pásztorra hasonlít, akinek a nap huszonnégy órájára ki van szabva a munkája. És ez egyáltalán nem kis dolog! Teljes embert (teljes Istent) igényel. És ő nem sajnálja ránk az időt.
A videóban lévő, fiatal pásztor elmondja, hogy egyébként általános iskola után idegenforgalmat tanult, és könnyedén elhelyezkedhetne a szakmájában, de ő mégis úgy döntött, hogy pásztor lesz.
Hogy miért?
Mert szereti csinálni.
Úgy, mint Isten. Hát nem csodálatos?
