Nélküle semmi értelme


„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”

János evangéliuma 15.rész 5.vers


Tényleg semmit sem tudunk Jézus nélkül cselekedni? A „semmi” az egy nagyon erős és ugyanakkor nagyon tág meghatározás. Ha ugyancsak nem tudnánk Jézus nélkül semmit sem tenni, akkor mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik nem hisznek Benne, nem imádkoznak vagy beszélgetnek Vele? Mi van azokkal, akik szándékosan káromolják az Istent? Ők is vannak. Akkor hogy is van ez? – merülhetnének fel jogosan ezek a kérdések.

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát a való életből. Sétálunk az utcán. Ahogy tesszük egymás után a lépéseket egy bevásárlóközpont ajtaja elé érkezünk. Az ajtó mellett megpillantunk egy embert, aki mindenbizonnyal (jobb esetben) 1-2 napja nem evett rendes ételt, rosszabb esetben napok óta éhezik. Arra gondolunk, hogy talán jó lenne neki segíteni. Bemegyünk az üzletbe és tesszük, amit tenni kell, majd kifelé menet odanyújtunk neki némi hideg élelmet. Tovább megyünk és éljük a mindennapi életünket, ügyet sem vetve az emberre, aki ott maradt egyedül.

Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak egyel is a legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.” (Mt.25:40) {érdemes elolvasni az egész részt} Mit mond itt Jézus? Felsorolja, hogy mi mindent tettek azok, akik Hozzá tartoznak a földi életük során, azok pedig nem értik, hiszen ők soha nem segítettek Jézuson. Ekkor Jézus megmagyarázza, hogy amikor egy rászorulón vagy egy szükségben lévőn segítettek, olyan volt, mintha neki segítettek volna. Jézus megtanít együtt érezni és olyan tetteket végrehajtani, ami az Ő erejével együtt csodákra képes. Ha azzal a gondolattal hajolunk le szenvedő embertársunkhoz, hogy tudjuk, ő is a „testvérünk” és segítünk neki, akkor az bizonyára áldásos lesz számunkra is és számára is.

Felkelhetünk Jézus nélkül. Élhetjük a napjainkat Jézus nélkül. Tudunk enni, aludni, sétálni Jézus nélkül, hiszen az életet ingyen adja, kegyelemmel. De, óriási különbség van eközött és aközött, amikor Jézussal kelünk fel, vele kezdjük a napot, napközben beszélgetünk vele és figyelünk a körülöttünk élőkre. Sokkal nagyobb áldásban lesz részünk és a környezetünknek is ha Jézussal éljük a napjainkat, mert nélküle nincs értelme a tetteknek.

Áldott napot!

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet