Kegyelem volt

„Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.”
János evangéliuma 1:16 

Kegyelem volt, hogy megszülettél, esélyt kaptál az életre, arra, hogy használd fel igazán, és hozd meg a legjobb döntéseket. Kegyelem volt az, hogy találkoztál apámmal, és kegyelem volt, hogy ezt a kapcsolatot egyszer sem dobtátok a sutba azért, mert éppen túl küzdelmes volt a közös út, hanem kitartottatok a másik mellett a végsőkig. 

Kegyelem volt, hogy megszülethettünk, hogy biztonságban nőhettünk fel, és mindketten azt a hivatást választhattuk, amit tényleg mi szerettünk volna. Kegyelem volt a nyitottságod, hogy veled mindenről lehetett beszélgetni, arról is, amiben te nem hittél, vagy inkább személy szerint nem akartál foglalkozni vele. Kegyelem volt, hogy elolvastad minden reggeli dicséretemet, ameddig csak éltél. Kegyelem volt, hogy nem zárkóztál el Istentől teljesen. 

Kegyelem volt az a másfél év, amíg erődön felül küzdöttél a betegséggel. Kegyelem volt, hogy kerested az Urat, kerested a gyógyulást, és ha nem is úgy, ahogy mi szerettük volna, de megtaláltad azt a kereszt lábánál. Kegyelem volt, hogy megbékéltél Istennel, hogy megragadtad kezét, és döntöttél mellette. Kegyelem volt az utolsó boldog nap, melynek délutánját együtt tölthettük. Kegyelem volt az a pár lépés, amit megtettél aznap a szobádban, a halvány mosoly a szádon, a remény, hogy egy hét múlva újra találkozunk. 

Kegyelem volt, hogy még vasárnap odaértem hozzád. Kegyelem volt, hogy beengedtek, pedig a látogatási idő rég lejárt. Kegyelem volt, hogy elköszönhettem tőled, és megígérhettem, talákozunk Isten országában. 

Kegyelem volt. Bár sokszor nem olyan, amilyet vártunk volna, hisz a daganat nem tűnt el csodával határos módon, hanem szóródott tovább gyenge testedben. Nem olyan gyógyulás történt, amilyet annyian szerettünk volna, de Isten tudja a miérteket, és Ő sohasem hibázik. 


Kegyelem volt. És ma azért imádkozom, hogy ezt a kegyelmet láthassam meg mindenben, és továbbadhassam a gyermekeimnek. Hogy Krisztus keresztje necsak egy jelkép legyen, hanem hús-vér valóság az életemben. Az Ő kegyelméből. 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet