Csak egyszer élünk
„Ne csodálkozzatok
ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az
ő hangját, és kijönnek. Akik a jót tették, az életre támadnak fel; akik pedig a
rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.”
„Csak egyszer élünk!” Szól a mondás, de épp ez az! Csak
egyszer. Egy életünk van, amit jól kell használni a jóra. Nem mindegy, hogyan élünk. Pedig az a néhány évtized, nagyon hamar el tud repülni.
Első jele az öregedésemnek az volt, amikor el tudtam
mondani az első évtizedes történetemet. Szinte fájt kimondani, hogy 10 évvel
ezelőtt... Úgy érzem, még az életem derekán sem járok, de már most is érdemes visszatekinteni, hogy mindaz amit tettem azt a jóra használtam-e fel? Mennyit
tévedtem, mennyi hibát halmoztam fel, mennyi energiát fektettem felesleges
dolgokba vagy mennyi időt pocsékoltam el.
Amikor a feltámadás megtörténik, akkor az emberek vagy a
jóra, vagyis az örökéltre támadnak fel, vagy az ítéletre, vagyis a halálra,
ugyanis a bűn zsoldja a halál.
Érdekes dolog még az is, hogy a feltámadásnak különböző
ütemeiről beszél a Szentírás. Amikor Jézus visszajön, feltámadnak azok, akik
elfogadták Őt személyes megváltójuknak, bűnük megszabadítójának. Azok, akik
ekkor feltámadnak olyan testet fognak kapni, amiről Pál apostol azt írja, hogy
romolhatatlan test, és arról beszél, hogy akik élnek, amikor Jézus visszajön,
azok is elváltoznak. Ez az a pillanat, amikor a tökéletesség találkozik a
tökéletlenné vált emberrel, akik újra tökéletes, testben lehetnek. A Szentírás beszél egy másik feltámadásról is, ami a földi történelem legvégén
történik meg. Ott, akkor az ítéletre támadnak fel azok, akik sajnos nem fogadták el
Jézust.
