Add tovább!
„Tudassátok majd a ti fiaitokkal, mondván: Szárazon jött
át Izráel ezen a Jordánon. Mert kiszárította az Úr, a ti Istenetek a Jordán
vizét ti előttetek, míg általjövétek rajta, amiképpen cselekedett az Úr, a ti
Istenetek a Veres tengerrel, amelyet megszárított előttünk; míg általjövénk
rajta. Hogy megismerje a földnek minden népe az Úrnak kezét, hogy bizony erős
az; hogy féljétek az Urat, a ti Isteneteket minden időben.”
Add tovább! Tudasd fiaiddal!
– Könnyű mondani, de mégis hogyan csináljam? Hogyan nyomjam le a torkán azt,
ami nincs ínyére? Melyik az a nevelési módszer, amelyikkel átadható a hit? Ilyen
úgy sincs! Vagy mégis?
Aki utazott
repülőgépen, tudja, hogy a felszállás előtt a stewardessek egy biztonsági
bemutatót tartanak. Hogy működik a biztonsági öv, merre van a menekülési
útvonal, mit kell csinálni, ha csökken a kabinnyomás, hol található a
mentőmellény, stb.
Itt van egy elsőre
furcsa sorrend, mégpedig, hogy először magunkra kell felvenni az oxigénmaszkot,
a mellényt, majd utána segítsünk a gyermekünknek és/vagy utastársunknak. Tehát
nem a gyermek az első. Miért? Egyrészt, mert ha vele kezdjük, és közben
elájulunk, sokkal kevesebb a túlélési esélye, másrészt mert a gyermeknek van
egy természetes tulajdonsága, mégpedig, hogy utánozza a szülőt.
Add tovább! Tudasd
fiaiddal! – hangzik az Igében. De hogyan? Tégy úgy, mint a biztonsági
bemutatón! Először kezdd magaddal! Mert hogyan is tudnánk átadni valamit a
gyermekünknek, vagy bárki másnak, amit mi magunk sem gyakorlunk?
Miért várjuk el, hogy
imádkozzon, ha sosem lát, sosem hall minket imádkozni? Miért várjuk el, hogy
tanulmányozza a Bibliát, ha sohasem látja, hogy mi magunk is ezt tesszük? Vagy,
miért várjuk el, hogy vágyakozzon imaházba menni, mikor azt látja rajtunk, hogy
számunkra is nyűg az egész?
Igen, a gyermeket (de
a felnőtteket is) sokkal inkább az utánzás elve hajtja semmint a sokszor
ismételt tanítás. Ezért, kezdd magaddal, lássa rajtad, micsoda öröm számodra, hogy
van egy szerető Istened, és igen, hallja tőled, hogy milyen hálás vagy
mindenért, lássa rajtad, mennyire lelkesít, hogy Őt szolgálhatod, akár
hétköznap, akár szombaton, hallja tőled, ahogy boldogan énekelsz, vagy
imádkozol otthon, vagy a gyülekezetben.
Pozitív példaadásod mellett
pedig bízd Őrá gyermeked: „Így szól az Úr, Izráelnek Szentje
és Teremtője: Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak
bízzátok reám!” (Ézs.45:11)
