Szabadulás a börtönből
„Ekkor Péter magához tért, és így szólt:
"Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem
Heródes kezéből, és mindabból, amit a zsidó nép várt."
Most tudom igazán… Miért csak most? Mert
eddig mintegy alvajáró tette, amit az angyal mondott neki. Vedd fel köpenyedet.
Meg a sarudat is. No meg az övedet. Gyere, kövess! És Péter gépiesen végzett
mindent.
Mondom: gépiesen! Mint Te, meg én. Reggel
felébredsz. Gépiesen elindulsz a mosdóba, aztán megfésülködsz. Aztán gépiesen
beülsz az autóba. El a munkahelyre. Gépiesen elvégzed munkádat. Aztán gépiesen
bevásárolsz, elkészíted a vacsorát, átnézed a gyerek házi feladatát. Gépiesen
berakod a gépbe a mosnivalót. Gépiesen elolvasol pár sort a Bibliádból. Aztán
gépiesen elmormolsz egy imát. Aztán bezuhansz az ágyba. Reggel az óracsörgő
gépies elnyomásával minden kezdődik előröl.
Gondolkodtál azon, hogy Péter mikor
eszmélt fel?
·
Amikor megcsapta az éjszakai friss levegő
·
És amikor magára hagyta az angyal.
De jó lenne már végre az áporodott
levegőjű taposómalomból kikerülni a friss levegőre – és ott mélyeket lélegezni!
Sok a hasonlóság Péter és köztünk. Börtönben volt – ahogy Te a robot, a
megszokások börtönében. Kalodában volt a lába – ahogy Te is meg vagy kötözve és
gyakran érzed tehetetlennek magadat. De Isten elküldte hozzá angyalát, hogy
kiszabadítsa – ahogy hozzád is elküldi hetente legalább egyszer. Hogy halld az
igét, hogy öltözz fel, hogy indulj el… Minden istentiszteleten, egyéni
áhítatodon más-más feladatot kapsz.
Aztán látszólag magadra maradsz.
Péter
ekkor döbbent rá, hogy mi is történt a valóságban!
Engedd, hogy az Istentől jövő friss,
életadó szellő Téged is rádöbbentsen arra, hogy igen! "Most tudom igazán,
hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem…” Nézd a történetet erről
az oldalról!
(Kép: A mighty
angel was sent from heaven to rescue Peter. Illustration © Pacific Press
Publ. Assoc.)