A háromlábú szék története
Ott állt a sarokban, és azon morfondírozott, hogy azért
mégiscsak ő a legszerencsésebb a világon. Gyönyörűen megmunkált lábai,
kényelmes ülőkéje van, és csak sorolta, sorolta, mi mindenre képes így, a három
lábával. „Fel tudnak rám állni, és aztán bármit elérhetnek. De le is ülhetnek
kényelmes hátamra”.
Csak egy dologról feledkezett el rendszerint. Mégpedig
arról, hogy a harmadik lába, az nem is az övé. A gazda ajándékozta neki, mert
látta, milyen bicebóca anélkül. Semmire nem volt képes azelőtt. Most meg olyan
kis pökhendi lett, minden elismerést, dicséretet besöpör és magának tulajdonít.
El is felejtette már, hogy magában mennyire szerencsétlen és esendő volt.
Persze, azért valahol nagyon mélyen tudja ő, hogy nem őt illeti a dicséret, de
amikor az olyan nagyon jól esik. Még meg is magyarázza magának, fontos az
elismerés, mert hát, ugyebár kell egy kis biztatás a további szolgálathoz.
Azért néha le is süti a szemét és nagyon halkan, alig hallhatóan kimondja, hogy
’a gazdámé a dicsőség’! De ezt olyan halkan mondja, hogy szinte senki nem
hallja.
Ha most itt lenne Nátán próféta (tudod, az, aki előadta azt
a kis történetet Dávidnak) – neked is azt mondaná, ’Te vagy ez az ember, ez a
háromlábú szék!’ Neked ajándékozta Jézus az ő életét. Szeretett, mikor még
bűneidben éltél. Megajándékozott erejével. Erőt adott javaid megszerzéséhez,
házad felépítéséhez. Egészséggel ajándékozott meg. Barátokat adott neked. Te
meg kihúzod magadat, és bezsebeled az elismerést azért, amit az Úr tesz érted,
benned és általad?
Ma reggel ezt olvastam a Zsoltárok könyvében:
„Nemzeteket
űztél ki saját kezeddel, őket pedig helyükbe ültetted. Népeket törtél össze,
őket pedig kiterjesztetted. Mert nem fegyverükkel szereztek földet, és nem az ő
karjuk segített nekik, hanem a te jobbod, a te karod, és a te arcod
világossága, mert kedvelted őket.”
Zsoltárok könyve 44. rész 3-4. vers.
Vedd észre, hogy magadban tehetetlen vagy. Ereje nélkül semmit
nem tudsz elérni. Minden tőle jön. Vedd észre, hogy a háromlábú székhez
hasonlóan mire vagy képes önmagadban. Adj hálát neki, hogy éppen téged
választott ki, és szeretne rajtad keresztül áldás lenni a környezetedben. Adj
hálát az ő mérhetetlen nagy szeretetéért!
