Jóval viszonozd a rosszat!
"Ne
fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem
ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást
örököljetek."
Péter első levele 3:9
Dermesztő hideg
volt azon az 1569-es februári éjjelen. Dirk Willems összekötötte cellájában a
lepedőket, az erős vasrácshoz erősítette, kidobta az ablakon, majd merészen ő
maga is kimászott és óvatosan ereszkedni kezdett a várfalon lefelé.
Dirk az elsők
egyike volt Hollandiában, aki azt vallotta, Isten országának tagjai akkor
lehetünk, ha tudatos döntéssel elfogadjuk Jézust, és megkeresztelkedünk. A
földi ország bírái azonban eretnekké nyilvánították őt, elfogták, és egy vár
börtönébe zárták.

– Szökik a fogoly!
Riadó! Kimászott az eretnek!
Bár Dirk egy év
alatt igen legyengült a sötét börtönben, most minden erejét összeszedte, átmászott
a befagyott várárok töltésén, és futásnak eredt. Néhány őr azonnal utána
iramodott, de úgy tűnt Dirk előnyét már nem fogják tudni behozni. Csak egy, a
legderekabb katona bírta a versenyt, és míg a többiek messze lemaradta, az
egyre közelebb ért a szökevényhez. Dirk az erdő felé vette az irányt, mert
tudta, ha azt eléri, üldözői nem fogják megtalálni. Már csak egy kis tavon
kellett átmennie, és bár nem mindenhol volt egyenletesen befagyva, óvatosan
lépkedve át is ért rajta. Üldözője alatt azonban, aki nem volt olyan vékony,
meg a páncél is nyomta, beszakadt a jég.
– Segítség! –
kiáltott a katona, miközben kétségbeesetten próbált megkapaszkodni valamiben!
Dirk megtorpant.
Mit tegyen? Hirtelen eszébe jutott Jézus mondása: „Szeressétek
ellenségeiteket!” (Máté 5:44), aztán bevillant neki Péter apostol tanácsa: „Ne
fizessetek a gonoszért gonosszal (…), hanem mondjatok áldást!” Néhány
másodperc habozás után visszafordult, gyorsan odaszaladt a beszakadt jéghez, és
kihúzta az átfagyott katonát.
Ha Dirk Willems számára – aki életével fizetett
segítségnyújtásáért – ennyire fontos volt ez a bibliai elv, az ellenség
szeretete, akkor számunkra is megvalósítható. Próbáljuk ki!