A radikális megtérés gyümölcse

 „Íme, én elküldöm nektek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek és meg ne verjem e földet átokkal.”
Malakiás 4:5-6

Vö. "Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ad te neked." 
2Mózes 20:12
 
Számomra Istennek egyik legbátorítóbb ígérete ez. A végsőkig küzd értünk, hogy ne csupán vallásosak legyünk, hanem egész életünket átformálja az istenfélelem. Ennek a fáradozásnak az egyik eszköze Illés próféta.

Mit üzen Illés szolgálata?

Illés próféta szolgálata a teljes, vagyis radikális megtérésre hívás szolgálata volt: „És odamenvén Illés az egész sokasághoz, monda: Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt; ha pedig Baál, kövessétek azt...” (1 Királyok 18:21) Hasonló gondolatot fogalmaz meg Keresztelő János, aki a Malakiás könyvében szereplő ígéret első beteljesítője volt (vö. Lukács 1:17, Máté 11:24): „Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és szadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nekik: Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket. És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom nektek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak. A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tűzre vettetik.” (Máté 3:7-10) Az illési - Keresztelő Jánosi lelkület a hit és vallás világában nem az elfogadható kompromisszumok keresésére tanít, hanem a radikális megtérésre, amely – ha valóban Istent választjuk – az életünk minden területére kihat. Ez nem ad helyet annak, hogy különváljon egymástól a hétköznapi életünk és a hitünk, a cselekedeteink és a hitvallásunk...

Az apák és fiak kapcsolatában Illés szolgálatának, azaz a teljes átadásnak a gyümölcse az igazi egymásra találás, egymás szívbéli befogadása. Egy olyan korban, amelynek sajátos jellemzője az, hogy „az emberek magukat szeretők..., szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok” (1Tim. 3:2), hatalmas eredmény az, hogy nem mélyül tovább a szakadék a különböző generációk között, nem éleződnek ki a nézeteltérések! Az illési felhívás olyan önfeláldozó szeretetre hív, amely nem a másik magatartásától teszi függővé azt, hogy mit cselekszik, amely nem a fifty-fifty szeretet szemlélete, hanem a 200%-osan adásra, szolgálatra elkötelezett szereteté.

Ma mit válaszolsz Illés felhívására? 
Legyen áldott a napod!